A lentebb látható videó alapján a címben feltett kérdésre a válasz az, hogy jó szülőként viselkedik, ugyanis szőrt szerez, mellyel kicsinyei számára otthonosabbá és védettebbé teheti a fészket. Az köztudott, hogy a madarak állati szőrrel is bélelik fészküket, sok közülük azonban új szintre emelte ezt egy új tanulmány szerint, ugyanis az elhullajtott szőrcsomók helyett élő emlősök bundáiból tépkednek ki szőrszálakat, melyeket utána beépítenek.
A verébalakúak rendjébe tartozó indiáncinege és családjának, a cinegeféléknek tagjai gyakran használnak állati szőrt fészkük bélelésére. A tudósok eddig úgy vélték, ehhez a cinegék a lehullajtott szőrcsomókból vagy elhullott emlősök tetemeiről szedik össze a szükséges szőrmennyiséget. Logikusnak tűnhet a dolog, hisz ez biztonságosabb módszer a kistestű madarak méreteire nézve, mint az, hogy élő emlősökre, köztük ragadozókra is leszálljanak, majd belőlük szőrt tépkedjenek ki a madarak. Pedig úgy tűnik, ezt is elég rendszeresen megteszik.
Az Ecology által publikált tanulmány elkészültét az indokolta, hogy készítői madárszámlálás közben láttak egy alvó mosómedvét, melynek szőrét egy indiáncinege tépkedte, ez pedig felkeltette érdeklődésüket, s elkezdtek magyarázatot keresni a különleges viselkedésre.
A madarak hasonló szőrgyűjtő módszeréről nagyon kevés tudományos leírást találtak, összesen kilenc tanulmány említett tizenegy hasonló esetet. Egy 1946-os értekezés jegyezte meg, hogy írója látott egy indiáncinegét, ami egy élő mókus farkából tépkedett ki szőrszálakat. Ám ez is csak furcsaságként jellemezte a dolgot, nem pedig széles körben elterjedt viselkedési formaként. Emellett pedig 1991-ben az ausztrál mézevőfélékről dokumentálták még, hogy alvó koalák szőrét gyűjtik be és ebből építenek fészket, a koalákat pedig ez egyáltalán nem zavarja.
Az Illinois-i Egyetem munkatársai a világ legnagyobb videómegosztójához, a YouTube-hoz és az amatőr madármegfigyelőkhöz fordultak segítségül, hogy tudományos magyarázatot keressenek a viselkedésre. Mint kiderült, a YouTube tele van videókkal, melyben madarak élő emlősökön, köztük kutyákon, macskákon, rókákon (lásd lejjebb), sőt, még embereken is leszállnak és elkezdik a szőr gyűjtögetését.
A madarak módszerét „kleptotrichia” névre keresztelték a görögül tolvajlást jelentő „klepto” és a hajat vagy szőrt jelentő „tricha” összetételéből.
De továbbra is kérdéses, hogy miért csinálják ezt a madarak, miért értékesebb nekik a szőr megszerzése, mint akár saját életük?
Mivel a melegebb éghajlatokon élő madaraknál is bevett gyakorlat szőrrel bélelni a fészket, így kizárható, hogy csak a hőszigetelés céljából építik be a növények közé az állati szőrt – magyarázzák a tanulmány szerzői. A válasz a szőrnek, pontosabban eredeti gazdájának szagában rejlik. Az emlősökből letépett szőr intenzív szagot áraszt, amivel a madarak átverik a kígyókat és egyéb, a tojásokra és kicsinyekre veszélyes kis méretű emlősöket, hisz utóbbiak azt hiszik, egy róka vagy mosómedve van arra, amerre a madár fészke található. Ez nem egyedi a madárvilágban, az Egyesült Államokban honos nagy rozsdafarktirannusz például kígyók levedlett bőrét gyűjti össze és építi be fészkébe, míg több afrikai pintyféle nagy testű emlősök friss ürülékét helyezi el fészkében annak építésekor.
Az emlősök szőre ezek mellett a csibékre veszélyes parazitákat is távol tarthatja például a fák üregeiben kialakított fészkekből, melyeket az indiáncinegék is használnak. Egyes madarak ilyen célra növényeket használnak.
A csapat további kutatásokat tervez a témában, melyekkel részletesebb következtetésekre juthatnak a madarak által elkövetett tolvajlás pozitív hatásait illetően. Azt már most sejtik az előzetes földrajzi elemzések alapján, hogy a magasabb szélességi körön élő madarakra jellemző a „kleptotrichia”, szóval a fészkeik kibélelése és melegen tartása lehet az elsődleges indítékuk a bűn elkövetésére.