Rendszeressé váltak az amerikai kormány által tartott aukciók, ahol kriptovalutát, köztük bitcoint, ethereumot vagy épp litecoint lehet vásárolni. A kritpovaluták lebuktatott illegális ügyekből származnak, komolyabban a Selyemút 2013-as felszámolását követően kezdett el vele foglalkozni az amerikai adóhatóság, az IRS együttműködésben több szövetségi szervvel. A pénzmozgás egyre nagyobb, ebben az évben több mint egymilliárd dollár értékben foglalt le kripotvalutát az IRS.
Nem újdonság, hogy kriptovalutát foglaljon le az adóhatóság, évek óta ezt teszik, készletezik, majd árusítják a virtuális pénzt, melyeket bűncselekmények során foglalnak le. „Az autók és hajók mellett mindennapos lett az aukciókon, hogy kriptopénzt is lefoglalunk, majd áruba bocsátunk” – magyarázta a CNBC-nek Jarod Koopman, az IRS kiberbűnözés elleni osztályának igazgatója. 2019-ben 700 ezer, 2020-ban 137 millió, idén pedig eddig 1,2 milliárd dollár értékű kriptovalutát foglaltak le, ezeket aukciók keretében értékesítik.
Ahogy a kiberbűnözés egyre nő, s vele együtt egyre elterjedtebb és több lesz a kriptovaluta is, úgy nő az adócsalások, drogügyek és egyéb bűncselekmények során lefoglalt mennyiség is az állam zsebében. A CNBC riportja szerint a növekedés olyan gyors ütemben történik, hogy a kormány már a magánszektort is bevonta a tokenek tárolásához és értékesítéséhez.
2013-ban, a titkosított hálózaton keresztül online feketepiacként működő Silk Road (Selyemút) lekapcsolásakor került az amerikai kormány birtokába közel harmincezer bitcoin a Selyemút üzemeltetője, Ross Ulbricht tárcájából. A virtuális pénz akkor 19 millió dollárt ért, mai árfolyamon 1,1 milliárd lenne értéke.
A Selyemútról lekapcsolása előtt az Index is írt még 2013 elején. A feketepiacon főként droggal kereskedtek, de beszerezhetők voltak rajta keresztül illegális fegyverek, hamis okmányok is. Mindenért természetesen bitcoinnal lehetett csak fizetni, hisz ezzel a vásárlók és az eladók is bizonyos szintű anonimitást élveztek. A Selyemút tagadhatatlanul segített a bitcoin árfolyamát felpumpálni és használatát szélesebb körben elterjeszteni.
A kriptovaluta 2013-as lefoglalása teljesen váratlan volt, mondta a CNBC-nek az Amerikai Ügyészség vagyonelkobzási és pénzmosási osztályának New York körzeti vezetője, Sharon Cohen Levin. A Selyemút lekapcsolása után a szövetségi ügynököknek ki kellett találniuk, mit kezdjenek a lefoglalt kriptovalutával. „Senki nem csinált korábban hasonlót, akkoriban nem voltak cégek sem még, amik kriptokereskedelemmel foglalkoztak volna” – emlékezett vissza Levin. Végül az USA speciális szövetségi rendőri szerve, a Marshals Service lépett közbe és döntött úgy, hogy saját szervezésű aukción áruba bocsátja a lefoglalt kriptopénzt. Az aukció tárgyát végül a milliárdos tőkés, Tim Draper szerezte meg.
A Selyemút 2013-2014-es ügye adja alapját a módszernek, melyet a hatóságok ma is használnak a titkosított tokenek követésére és lefoglalására. Jud Welle, volt kiberbűnözési ügyész szerint a kormányzat mindig lépéshátrányban van a bűnözőkhöz képest, ha új technológiákról és innovációról van szó. Ám szerinte az elkövetkező három-öt évben az amerikai bűnüldözési szerveknél bekerülhet az alapképzésbe a kritpovalutákkal kapcsolatos bűnügyek oktatása is. „A pénz útjának követése nem újdonság, a pénz lefoglalása sem az. Amit tennünk kell, az az új módszerekhez történő alkalmazkodás” – magyarázza.
A kriptovaluták útjának jelenleg három főbb pontja van az Amerikai Egyesült Államok büntető igazságszolgáltatási rendszerén belül:
Az első lépéshez több szervezet dolgozik együtt az IRS-sel, köztük az FBI, a titkosszolgálat, a Belbiztonsági Minisztérium, a Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA), de még az ATF, az Alkohol- és Dohánytermékek, illetve Lőfegyverek Forgalmával Foglalkozó Iroda is.
Az IRS részlege általában a kripto nyomkövetését és nyílt forrású hírszerzését kezeli, amely magában foglalja az adócsalás, a hamis adóbevallások és a pénzmosás vizsgálatát is. A többi szerv pedig a technikai részletekre fókuszálnak, mivel azok bővebb pénzügyi forrásból dolgozhatnak. A végrehajtási intézkedések (házkutatás, letartóztatás, lefoglalás) már a szervek közös fellépésében történik.
A lefoglalt virtuális pénznek speciális hardver tárcákat hoznak létre az ezzel foglalkozó ügynökök, a privát kulcsokat pedig kizárólag a hatóságok központjaiból lehet elérni, elejét véve a manipulációnak.
Az Egyesült Államok Általános Szolgáltatási Hivatala (GSA), amely általában többségi szövetségi vagyontárgyakat, például traktorokat árverez, ez év elején részben átvette a Marshals Service-től az elkobzott kriptovaluták aukcióinak lebonyolítását, mivel túl nagy felelősség kizárólag egy szervet megbízni egy ilyen nagy pénzmozgással járó feladattal.
A privát szektorból bevont cégek a szerződés értelmében letétkezelési szolgáltatásokkal, könyveléssel, ügyfélkezeléssel, a tokenek, coinok és a blokkláncokhoz tartozó forkok kezelésével foglalkoznak. Jelenleg a San Francisco-i székhelyű Anchorage Digital áll szerződésben a Marshals Service-szel idén július óta, korábban a BitGo és az azt felvásárló Galaxy Digital intézte az ügyeket. Az Anchorage Digital lett az első, szövetségi szerződést nyerő bank, mely kriptovalutával kereskedhet.
A licitre bocsátás során gondosan kiszámolt mennyiségű kritpovalutát hirdetnek meg aukciónként, az IRS szerint nem céljuk elárasztani a piacot, ezzel beavatkozni az árfolyamba. Ugyanígy nem figyelik az árfolyamcsúcsokat sem, állítja Jarod Koopman, nem céljuk kijátszani a piacot a nagyobb nyereség érdekében.
Az aukciókat követően, mikor a kriptovalutát hagyományos fizetőeszközért eladták, két helyre oszlik szét a bevétel. A Kincstári Elkobzási Alap és az Igazságügyi Minisztérium Vagyonelkobzási Alap azok, melyek megkapják a licitből befolyó összegeket. A Kincstári Elkobzási Alap bevételének 60-70 százalékát az IRS kiberbűnözéssel foglalkozó osztályán át szerzi, ezzel az IRS a legnagyobb befizetőjük – állítja Koopman.
Miután a pénz az alapba került, azt rengeteg módon felhasználhatja az amerikai kormányzat, a Kongresszus például különböző projektek finanszírozására fordíthatja az összegeket, de a szövetségi hatóságok is kérvényezhetik, hogy visszafolyjon hozzájuk műveletek, beszerzések finanszírozására, ehhez a Pénzügyminisztérium jóváhagyása szükséges.
Vannak évek, amikor akár többször is kapnak támogatást az alapokból, de van olyan is, hogy a teljes összegről a Kongresszus határoz.
Arra azonban nincs egyelőre konkrét lehetőség, hogy követni lehessen, mennyit, mikor és kitől foglalnak le a hatóságok a kriptovalutákból, mondja Alex Lakatos, a washingtoni Mayer Brown ügyvédi iroda vagyonlefoglalási ügyekre szakosodott munkatársa. Ugyan az Igazságügyi Minisztérium fenntart egy weboldalt az elkobzási ügyekre, ám az nem világos, hogy ezen az összes aktív ügy látható-e.
Az Igazságügyi Minisztérium közlése szerint nincs központi adatbázis a lefoglalt kriptovalutákra és a velük kapcsolatos bűnügyekre és nyomozásokra vonatkozóan. Így nem tudni, hogy pontosan mekkora összeg van például a Marshals Service vagy a különböző állami szervek tulajdonában.
Azzal viszont, hogy egyre több hasonló ügy lát napvilágot az Egyesült Államokban, például az FBI áltat felgöngyölített Colonial Pipeline-t megbénító kibertámadásé, a magasabb szintű vezetői szervezeteket is arra kényszerülnek, hogy lépjenek.
(Borítókép: Chesnot / Getty Images)