Egy apolitikus hackerekből álló, magukat Kiberpartizánoknak nevező csapat sikeresen megszerezte Fehéroroszország rendőrségének és belügyi szerveinek több bizalmas adatbázisát. Az utolsó európai diktátorként ismert Aljakszandr Lukasenka rezsimje ellen küzdők történelmet írtak kibertámadásukkal, amely az eddigi legnagyobb szabású civil politikai akció egy állami informatikai rendszer ellen.

Az akció célja, hogy Lukasenka uralmának megrendítése az által, hogy felfedik a 2020 májusától kezdődő tiltakozások erőszakos szétverőinek és a rendszer más kiszolgálóinak valódi kilétét.

Kémek, drónok, lehallgatás

Az esetet a Twitteren jelentő fehérorosz újságíró Tadeusz Giczan értesülései szerint a hackerek

• letöltötték Fehéroroszország teljes útlevél-adatbázisát, amely a belorusz Állambiztonsági Szolgálat, a KGB és európai országokban dolgozó titkos ügynökök adatait is tartalmazza. Az egyes dossziék nem csak az adott személy fotóját és beosztását, de lakhelyét és családtagjainak adatait is tartalmazzák. Megszerezték továbbá a KGB szolgálati járműveinek és szolgálati lakásainak listáját.
• egy olyan adatbázist is megszereztek, ami olyan segélyhívó számra érkezett hívásokat tartalmaz az elmúlt tíz évből, amelyben az állampolgárok a rendszer ellenségeiről jelentenek például az ellenállás jelképévé vált történelmi nemzeti zászló fehér-vörös-fehér színeinek viseléséért.
• a kiberpartizánok hozzáfértek a rendőrségek, börtönök, sőt rendőri drónok térfigyelő kameráihoz és olyan bizalmas adatbázishoz is hozzáfértek, amely az összes rendőr szakmai előmenetelének részleteit tartalmazza, a kihágásaikkal és az általuk vizsgált ügyekkel együtt.
• a rezsimhez hű Telegram csatornákat és kínzásokról készült videókat és más sokkoló tartalmakat publikáló „IT szakasz” tagjainak adatait is megszerezték, sőt eszközeik kameráin keresztül munka közben is megörökítették őket.
• a hackerek legkomolyabb zsákmánya több terabájtnyi lehallgatott telefonhívás. Ezek nem csak az ellenzékiek, de a biztonság kedvéért Lukasenka támogatóinak beszélgetéseit is tartalmazza. Egyebek között azt a beszélgetést, amelyben Natallia Eiszmant kormányszóvivő a minszki különleges rendőri egység parancsnokától kér védelmet ellenzéki aktivisták levadászásához.

Nem lehet elbújni

Az ellenzék által az ország megválasztott elnökének tekintett, Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaja 2020 szeptemberében mondta, hogy a tiltakozók ellen erőszakkal fellépőknek tudniuk kell, hogy meg fogják nevezni a törvénysértő parancsok végrehajtóit.

A fehérorosz állam hivatalosan nem reagált a támadás hírére, de nem sokkal a nyilvánosságra kerülése előtt Ivan Tertel a KGB főtitkára arra figyelmeztette beosztottjait, hogy külföldi szolgálatok személyes adatokat gyűjtenek az informatikai rendszerekben.

A Szabad Európa és az Amerika Hangja által üzemeltetett Nasztojaseje Vremja rádió munkatársai fehérorosz állampolgárok adatainak lekérdezésével igazolni tudták, hogy a hackerek valóban az útlevél adatbázis birtokában vannak.

A rádió által megszólaltatott kiberbiztonsági szakértők nem tudták megjósolni, hogy milyen hatással lesz a Lukasenka-rendszerre kiszolgálóinak felfedése. A fehérorosz ellenzék nem először használja fel pszichológiai fegyverként a nyilvánosságot. 

A legutóbbi ilyen példa, amikor a Black Book of Belarus Telegram-csatorna nyilvánosságra hozta azoknak a sportvezetőknek a neveit, akik megpróbálták akarata ellenére hazaküldeni a Tokiói olimpiáról Kriszcina Cimanouszkaját, a később Lengyelországba menekült futónőt.

A Kiberpartizánok akciója ennél sokkal messzebb ment: az átlagos állampolgárok adatai, telefonszáma és bankszámlaszámai is szerepelnek az eltulajdonított adatok között. Az ilyen adatbázisokkal pedig jó pénzt lehet keresni a sötét weben. A kiberpartizánok azt ígérték, hogy biztonságban megőrzik a megszerzett adatokat és nem hagyják abba.

Addig folytatjuk, amig ki nem dobnak a hálózatból

– mondta az egyik kiberpartizán a Nasztojaseje Vremjának.

(Borítókép: Aljakszandr Lukasenka. Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images)

(Current Time, Twitter)