Indiában jóváhagyták a világ első DNS-alapú vakcináját, az indiai Cadila Healthcare által gyártott ZyCoV-D-t – írja a BBC. Az mRNS-vakcinákhoz hasonlóan a DNS-alapú vakcinák is arra készítik fel a szervezetet, hogy miként védje meg magát a vírus ellen. A ZyCoV-D olyan DNS-molekulákat, úgynevezett plazmidokat használ, amelyek aztán a védelem kialakulását elősegítő genetikai információkat juttatnak a sejtekbe.
Az oltóanyagot 28 ezer önkéntes bevonásával vizsgálták meg, ez az eddigi legnagyobb kiterjedésű klinikai vizsgálat volt Indiában. A vizsgálatok szerint a ZyCov-D az esetek 66 százalékában hatásosnak bizonyult a tünetek megelőzésében.
Ez egyébként valamivel gyengébbnek számít a legtöbb eddigi vakcina teljesítményénél. Kivétel ezalól az AstraZeneca, amely csak 63 százalékban teljesített ugyanebben a mutatóban a WHO adatai szerint. A súlyos megbetegedések megelőzésében viszont a ZyCoV-D is hatásosnak bizonyult.
A klinikai vizsgálatok harmadik fázisát akkor végezték, amikor a delta-variáns már dominánssá vált Indiában. A gyártó szerint ez azt bizonyítja, hogy a mutáns vírusok ellen is hatásos lehet az oltás.
A vizsgált személyek között ezer fő 12–18 év közötti fiatal volt, esetükben is jól teljesített az oltóanyag. A vakcina abból a szempontból is egyedi, hogy a pácienseknek három dózist kell beadni belőle.
A második oltást az első után 28 nappal, a harmadikat pedig az első után 56 nappal kell beadni. A gyártó ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: vizsgálják, hogy valahogy meg lehetne-e oldani két dózisból a védettség kialakítását.
Indiában eddig AstraZenecával, Szputnyik V-vel, valamint a hazai fejlesztésű Covaxinnal oltották be az embereket koronavírus ellen. Eddig a lakosság 43 százaléka kapott egy dózist, 13 százaléka pedig a második oltást is felvette már.
A Cadila Healthcare úgy kalkulál, hogy évente 120 millió dózist tudnak legyártani majd a ZyCov-D-ből. Az oltóanyagot a gyártó szerint mínusz 2 és plusz 8 Celsius-fok közötti hőmérsékleten lehet tárolni, de állításuk szerint még akkor is jó teljesítményt nyújtott az oltóanyag, ha három hónapig 25 fokon tartották. Mindez nagyban megkönnyítheti az oltóanyag elosztását, kiszállítását.
A vakcinával egyelőre a 12 éven felüliek oltását engedélyezték, de hamarosan – amennyiben az indiai hatóságok is jóváhagyják – az öt évnél idősebbeknél is megkezdik a ZyCov-D klinikai vizsgálatát.
A DNS-alapú vakcinákat korábban elsősorban az állatok oltásában alkalmazták, az embereknél eddig kevésbé bizonyultak hatásosnak. Az Egyesült Államokban jelenleg DNS-alapú vakcinával oltják például a lovakat különféle betegségek ellen, a kutyák pedig bőrrák ellen kapnak ilyen oltást.
A BBC szerint jelenleg 160 különböző DNS-alapú oltást tesztelnek az Egyesült Államokban. Ezek többsége a rákos megbetegedések, valamint a HIV-fertőzés kezelésében segíthet majd.
A plazmidos DNS-vakcinákkal már a múltban is kísérleteztek. Ezek hátránya, hogy a plazmidot nagyon nehéz bejuttatni az emberi sejtek magjába, különösen a felnőtteknél
– mondta Jeremy Kamil virológus. Az mRNS-alapú vakcináknak ezzel szemben annyival könnyebb a dolguk, hogy nem kell bejutniuk a sejtmagba ahhoz, hogy kifejtsék a hatásukat.