Először észleltek esőt Grönland belsejében, a jégtakaró csúcsán, mióta monitorozzák a sziget időjárását. Az, hogy hó helyett eső formájában érkezett a csapadék a jégvilágba, fokozza az aggodalmat a grönlandi jégtakaró egyébként is bizonytalan állapotát illetően.
A LiveScience azt írja, hogy példátlan mennyiségű, 6,3 milliárd tonnányi víz zuhant többórás eső formájában a jégtakaróra augusztus 14-e és augusztus 15-e között. Ez volt a harmadik eset az elmúlt évtizedben, hogy a grönlandi jégplató csúcsán fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet a Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) Summit Station megfigyelőállomásának augusztus 18-án közölt adatai szerint.
A Summit Station 1989 óta működik és figyeli Grönlandot. A tengerszint feletti 3216 méteres magasságban fekvő mérőállomáson is 0 Celsius-fok fölé emelkedett augusztus 14-e és 15-e között a hőmérséklet, és fagypont fölött is maradt kilenc teljes órán keresztül. ilyenre korábban soha nem volt példa.
A felmelegedés és az ezzel járó esőzés 872 ezer négyzetkilométernyi területen okozott olvadási eseményt a szigeten, erről a NASA műholdas felvételeket is közölt. Ez az olvadás Grönland szigetének a déli és a középső részére korlátozódott, ezeken a helyeken az átlagosnál 10–18 fokkal is melegebb volt a levegő az említett időpontokban, írta Varga Sándor meteorológus az esemény kapcsán az Időkép oldalán.
Az NSIDC kutatói szerint a korábban soha nem tapasztalt esőzéssel egy nap alatt annyi jeget vesztett Grönland, mint máskor az évnek ebben a szakaszában egy hét alatt. Az eső – amelyet a sziget központi részén eddig egyáltalán nem észleltek az állandó fagy és a magas légnyomás miatt – ugyanis a jégfelszínekről lefolyva nagyobb jégveszteséget idéz elő, ez pedig felgyorsítja a jégtakaró olvadását.
Grönland szélein az elmúlt tíz évben többször is esett az eső, ám Ted Scambos, a Colorado Boulder-i Egyetem klímakutatója szerint a mostani az egyértelmű bizonyíték arra, hogy a jégtakaró gyorsabban olvad a vártnál. Szerinte ami történik, nem egyszerűen egy-két meleg évtized egy vándorló éghajlati mintában, hanem példátlan változás a bolygó klímájában.
A tudósok szerint a grönlandi jég olvadása megállíthatatlanná is válhat. A kilencvenes évek óta végzett mérésekből kiderül, hogy az elmúlt harminc évben a Föld 28 ezer milliárd tonna jeget veszített Grönlandból, több nagy olvadási esemény (1995, 2012, 2019 és most 2021) során. A legutolsó nagy olvadási ciklus 2019-ben másfél milliméterrel növelte meg a tengerszintet, ám ha ilyen ütemben tovább olvad a grönlandi jég, az optimistább becslések szerint 2–7 centiméterrel, a pesszimistábbak szerint akár 10–18 centiméterrel is megnövelheti a tengerszintet. Amennyiben az olvadás mértéke felgyorsul, és az egész grönlandi jégtakaró elolvad, az akár hét métert is emelhet a tengerszinten.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tudósai idén augusztus elején adták ki éves jelentésüket, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy bolygónk az elkövetkező húsz évben várhatóan eléri a kritikus 1,5 Celsius-fokos melegedési küszöböt az éghajlatváltozás következtében, ez pedig tragikus következményekkel jár majd.