A Washington Egyetem mérnöki karának munkatársai a Nature Communicationsben publikált közleményük szerint sikeresen állíttattak elő polimerizált proteineket módosított mikrobákkal. A baktériumok nagy molekulatömegű izomfehérjét, titint állítottak elő, amelyekből szálakat sodortak.

Az új fehérjeszálak szakítószilárdsága a selyemnél, a nejlonnál, de a kevlarnál is magasabb. Ruházati cikkek előállítására kiválóan alkalmas.

Olcsó, és nagy mennyiségben is könnyen előállítható

– mutatott rá a megoldás előnyeire a kutatás vezetője, Fucsong Csang professzor.

Az anyag mechanikai tulajdonságainak alapja a titinmolekula nagy mérete. Ez a természetben előforduló legnagyobb ismert fehérje, baktériumokban nem is fér el, ezért ezeket egy trükkel vették rá, hogy kisebb szegmensekből építsék meg a polimereket. Az emberi hajszál vastagságának egytizedét kitevő fehérjeszálakat még frissen összesodorták. Az így kapott szál különös tulajdonsága a nagy szakítószilárdság mellett, hogy a mechanikai hatásokat képes hővé alakítva szétoszlatni.

A szintetikus izomszálra több felhasználási területen is számítanak: mivel a kevlarnál is erősebb, golyóálló mellényekben. Fehérje lévén vélhetően magas a biokompatibilitása, így orvosi varratoknál vagy szövetépítésnél is nagy hasznát vehetik.

A rendszer szépsége, hogy lényegében egy bárhol használható platform. Vehetünk fehérjéket különböző természetes közegekből, és betehetjük a polimerizáló platformba, amivel különböző hosszabb fehérjéket és fenntarthatóbb anyagokat állíthatunk elő

– tette hozzá Cameron Sargent PhD-hallgató, a kutatás egyik szerzője.

(SciTechDaily)