A napokban szenzációként jelent meg a hír, miszerint Indiában egy teljesen új hatásmechanizmuson alapuló koronavírus elleni, de elviekben más betegségek megelőzésére is átalakítható vakcina jelent meg. Az alábbiakban elemezzük, miről is van szó pontosan.
A ZyCoV-D névre keresztelt oltás az első a maga nemében. Indiában már megkapta a vészhelyzetben történő alkalmazásra való engedélyt. Afelől nincs kétség, hogy Indiában már egy ideje vészhelyzet van az ott izolált és azóta gyakorlatilag mindenhová behurcolt delta-variáns miatt.
Az oltást ráadásul 12 éves kor felett bárki részére engedélyezte a hatóság.
Az oltóanyag körkörös DNS-t, plazmidokat tartalmaz, amelyek a vírus tüskefehérjéjét kódolják genetikailag, egy úgynevezett promoterszekvenciával kiegészítve, amely a gén aktiválásához szükséges. Ezek a plazmidok a beadás után bejutnak az emberi sejtek magjába, ahol mRNS-é alakulnak, amely a citoplazmába kerül, és beindítja a tüskefehérje gyártását. Testünk immunrendszere erre reagál. A plazmidok néhány hét, illetve hónap alatt eltűnnek, de az immunitás megmarad. Ilyen elven működő vakcinákat már régóta fejleszt több gyártó is, de ez idáig csak állatgyógyászatban kerültek alkalmazásra. A Covid-világjárvány azonban – ahogyan az mRNS-alapú vakcinák esetében – itt is felgyorsította az eseményeket.
Az indiai gyártón kívül jelenleg több helyen is folyamatban van azonos elven működő koronavírus elleni védőoltás fejlesztése, például Japánban, Dél-Koreában és Kanadában.
Érdekesség, hogy a fejlesztők nem a hagyományosan vakcinagyártásban érdekelt és hagyományokkal rendelkező vállalatokhoz, például a francia Pasteur-höz vagy a brit Glaxóhoz köthetők. Ők továbbra is az úgynevezett rekombináns proteinmódszerben hisznek, ahogyan az amerikai Novavax. Ez egyébként hasonló módon működik, de a teljes folyamat a testen kívül zajlik, és csak a kész termék, vagyis a tüskefehérje kerül az oltásba, örökítő anyag nem.
Azt is érdekes megjegyezni, hogy India hagyományosan nagy vakcinagyártó, ami kevéssé köztudott, mivel – legalábbis eddig – elsősorban a hazai piac ellátására törekedtek. Ez egy egymilliárd feletti lakossággal rendelkező ország esetében érthető, de a fejleményeket szemlélve aligha marad így. Érdekes lesz megfigyelni, hogy a Nyugat mennyire zár össze az indiai vakcina ellen, ahogyan azt az orosz Szputnyik- és a kínai vakcinák esetében tette.
Az új oltáshoz nem vagy nem feltétlenül kell tű. Ez sokak számára lehet jó hír, mivel a tűszúrástól sokan idegenkednek, akár olyan mértékig is, hogy esetleg emiatt nem kérnek védőoltást. A fent említett vakcina esetében nincs szükség a vállizomba adott injekcióra, az közvetlenül a bőrön alkalmazható egy tű nélküli „tapasz” formájában. Ez a terület gazdag immunsejtekben, ezért lehetséges egy tű nélküli, magas nyomású rendszer használata, amely bejuttatja a vakcina alkotórészeit a bőr alá, ahol azok rögtön az immunrendszer alkotórészeivel találkoznak. Tegyük hozzá: teljesen fájdalommentesen.
A módszer ellen az egyik ellenérv az lenne, hogy a megfelelő immunitás eléréséhez három dózis kell. Ez azonban a harmadik oltás beadásának korában már nem tűnik annyira szörnyűnek.
Az oltást 28 000 önkéntesen tesztelték, és a vizsgálatban 67 százalékos hatásossággal előzte meg a tünetekkel is járó koronavírus-fertőzést. Ez első hallásra nem tűnik soknak a Pfizer- és a Moderna-vakcinák kezdeti, kilencven százalék feletti hatékonyságának ismeretében. Figyelembe kell azonban venni a körülményeket. Ezt az oltást a lehető legnehezebb terepen, Indiában vizsgálták, ahol a vizsgálat idején teljes erővel támadott a delta-variáns. A hatásosságot tehát ez ellen lehet érteni, ráadásul minden tünetekkel járó fertőzést előz meg ilyen hatásossággal, nem csak a kórházi kezeléssel vagy halállal járó infekciót. Ez pedig semmivel nem rosszabb, mint a többi oltásnál tapasztalt arányok.
Ezt szinte biztosra vehetjük. Ezzel a metodikával fejlesztenek több helyen más kórokozók, például az igen makacs HIV-, illetve Zika- vagy influenzavírus ellen is. Sőt azt is valószínűsíthetjük, hogy több, genetikai alapú betegség ellen is lesz hatásos gyógykezelés a fenti módszerrel, például a rák egyes fajtái ellen.
A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, az orvostudományok kandidátusa.
(Bortókép: Abhishek Chinnappa / Getty Images)