Az árapályos területen élő állat héjának a fluorapatit kölcsönöz körülményeknek megfelelő tulajdonságokat.
Megfejtették a lábasfejűek hajlékony héjának titkát – jelentette az MTI. A Discinisca tenuis nevű faj levegőn kemény és törékeny héja vízbe merülve puhává és hajlékonnyá válik. Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai szerint a jelenséget az állat fél milliméter vastag héjának ásványi szerkezete magyarázza. A folyamat visszafordítható, hiszen ha kiszárad a héj, ismét megkeményedik. A szakértők eredményeikről a Nature Communications című tudományos lapban számoltak be.
Az Afrika nyugati partjainak árapályos területein élő állat héjának fő összetevője a fluorapatit nevű ásvány, amely apró kristályok egymás mellé rendeződött soraként jelenik meg.
Fabio Nudelman, az Edinburghi Egyetem kutatója az anyag szerkezetét egy téglafalhoz hasonlította. Eszerint a téglák a nanokristályok, a téglák közötti habarcs pedig olyan szerves molekulákból áll, mint a kitin és a protein – olvasható a svájci Paul Scherrer Kutatóintézet (PSI) közleményében.
Amikor víz kerül a héjba, a „habarcs” feldagad, puha lesz, a „téglák” pedig eltolódnak egymáson.
Ez a tulajdonság növeli a lábasfejűek túlélési esélyét egy olyan élőhelyen, amelyet az erős hullámok és nyugodt víz váltakozása jellemez. A körülményeknek megfelelő átalakulás megakadályozza, hogy károsodjon a héj.
A kutatással nyert ismeretek új anyagok létrehozásánál is alkalmazhatóak lehetnek – vélik a szakértők. Felhasználható lehet például olyan sportsisakok kifejlesztésénél, amelyek mindig az ütődésnek megfelelő védelmet nyújthatnának.