Közös tanulmányban vizsgálta a New York-i Egyetem és a franciaországi Grenoble-Alpes Egyetem a Facebookon 2020 augusztusa és 2021 januárja között megosztott posztokat. Az eredményből egy még lektorálásra váró tanulmányban számolnak be, amelynek eddig elérhető részleteiről a Washington Post közölt riportot. A megfigyelés eredménye ijesztő: a kutatók szerint az álhírek hatszoros sikert aratnak a közösségi oldalon a megbízható, valódi hírekkel szemben, ráadásul sokkal gyorsabban is terjednek.
A két egyetem kutatói a NewsGuard és a Media Bias/Fact Check csoport kategorizálása alapján állították össze annak a 2551 oldalnak a listáját, amelyek között megtalálható volt minden a szélsőbaloldalitól a szélsőjobboldali tartalmakat megosztóig. A felmérésbe bevettek több olyan Facebook-oldalt (például az Occupy Democratsot vagy a Breitbartot), amelyek korábban már többször kerültek a figyelem középpontjába azzal, hogy téves, félrevezető információt osztottak meg tényként, valós hírként.
A kutatók azt figyelték meg, hogy a téves információkat rendszeresen közzétevő oldalakon jelentősen több, a CNN-hez vagy a WHO-hoz viszonyítva hatszoros mennyiségű reakció, megosztás és komment volt posztonként, ami értelemszerűen növelte az oldalak által elért emberek számát. Igaz, arról nincs a kutatóknak adatuk, hányan kattintottak rá a cikkekre, mivel a Facebook idén augusztusban elkezdte kizárni a közösségi médiát kutatókat, köztük a New York-i Egyetem szakemberét, Laura Edelsont. A kutatás befejezéséhez Edelson augusztustól a Facebook által biztosított, bárki számára elérhető CrowdTangle nevű szoftvert használta.
A megbízható hírforrásokhoz képest mért hatalmas elérés a politikai spektrum mindkét oldalán tetten érhető, de a kutatók azt állítják, a szélsőjobbos és jobboldali tartalmak között gyakrabban jelentek meg félrevezető posztok.
Joe Osborne, a Facebook szóvivője szerint a riport eredménye zavaró, ugyanis a kutatók a reakciók és megosztások száma alapján vizsgálják az elérést, ami nem egyezik meg azzal a számmal, ami a valós olvasottságot vizsgálja. Csakhogy pont ezeket az adatokat nem közli a Facebook, miközben a külső fejlesztésű algoritmusokkal dolgozó kutatókat kizárja oldaláról. Osborne hozzátette, a közösségi óriás nyolcvan különböző tényellenőrző partnerrel dolgozik együtt, amelyek hatvan nyelven ellenőriznek és jelölnek meg veszélyesnek ítélhető tartalmakat, oldalakat. A koronavírus kapcsán a rémhírek és kamuhírek terjedését megelőzendő a Facebook magyar nyelven is bekapcsolta figyelmeztető üzeneteit, miután a vírusról szóló álhírek gyorsabban terjedtek, mint maga a vírus.
Osborne-ra reagálva Rebekah Tromble, a George Washington Egyetem Adat-, Demokrácia- és Politikaintézetének igazgatója azt nyilatkozta, a kutatás így is megmutatja, hogy a közösségi média továbbra is rendkívül aktív közösséggel bíró melegágya a dezinformációnak, hiába a különböző új módszerek, például algoritmusok és figyelmeztető ablakok a kamuhírek, rémhírek visszaszorítására. Vannak platformok, ahol nemrég bevezették, hogy megkérdezik a felhasználót, nem akarja-e elolvasni a cikket, mielőtt megosztja.
Korábban már kérték az Európai Parlamentet, hogy kényszerítse a Twittert, a Facebookot és a többi nagy közösségi platformot arra, hogy adjon hozzáférést algoritmusfigyelő szoftverekkel olyan belső adatokhoz, amelyekben megtalálhatók például egy-egy cikk tényleges olvasottságának és nem csak elérésének mutatói.
A New York-i Egyetem és a Grenoble-Alpes Egyetem szakemberei által készített kutatást a tervek szerint a 2021-es Internet Measurement Conference rendezvényen, novemberben fogják nyilvánosságra hozni, a konferencia egyik fő témájaként.
(Borítókép: Shutterstock)