Az utóbbi időben egyre többet hallhatunk a közéletben is a mesterséges intelligenciáról. Mégis mit jelent a fogalom, Magyarország mire nyitott, és melyek a legfőbb fejlesztési területek? Cikkünkben többek között ezen kérdésekre kerestük a választ.
A digitális fejlődés az utóbbi években jelentős szerephez jutott Magyarországon, amelynek hatására egyre nagyobb teret kapott a mesterséges intelligencia felhasználása. A terület folyamatosan fejlődik, nemzetközi szinten is jól állunk, a legnagyobb zászlóshajónak jelenleg a hadiipar, az egészségügy, illetve az oktatás tekinthető. A fejlesztések terén erős a képfeldolgozás, az emberi beszéd megértése, és ebből kifolyólag az ember-gép interakció fejlődése.
„A mesterséges intelligenciát (MI) mostanában rengeteg IT- vagy techcég buzzwordként használja, egy új trenddé vált” – mondja Szekeres Péter, az elsősorban szöveganalitikával, vagyis a tizenkilenc nyelven elérhető automatikus szövegelemző algoritmussal foglalkozó Neticle társalapítója és ügyvezető igazgatója. A szakember szerint az MI nem egy gyűjtőfogalom: tágan értelmezve minden olyan algoritmust és technológiát magába foglal, ami emberi intelligens feladatokat old meg vagy helyettesít. Ilyen lehet többek között
Szigorúan nézve pedig olyan technológiákat takar, amelyek képesek az önálló tanulásra és fejlődésre. Az MI tehát alapvetően egy vagy több algoritmus (műveletsorozatok) összességét jelenti. A mindennapokban sokan a mesterséges intelligenciát megvalósult tudományos-fantasztikumként kezelik, holott az MI a számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és a gépek adaptációjával foglalkozik. Egy olyan tudományággá vált, amely a valós élet problémáira próbál válaszokat adni. Nem is véletlen, hogy az ilyen rendszereket elsősorban a gazdaság- és orvostudomány, illetve a tervezés területén használják, de
a katonaság, valamint a számítógépes programok és videójátékok alkotói is kedvelik a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.
Szekeres Péter szerint fontos megjegyezni, hogy önmagában a céltalan MI nem érték, hiszen az ilyen rendszerek mindig egy területhez vagy problémához kapcsolódnak, amelyhez van megfelelő mennyiségű és még inkább megfelelő minőségű tanító adat. A jó mesterséges intelligenciák akkor működnek, ha jó adatok segítségével lehet őket tanítani, és általában ezen múlik a pontosság, a sikeresség. Vagyis ahol jól működik az MI, ott időt és energiát spórolhatnak meg a vállalatok, mert a technológia olyan problémákat old meg szupergyorsan és hatékonyan, ami lehetővé teszi, hogy az emberek a még komplexebb problémákkal, illetve az összefüggések értelmezésével foglalkozzanak. Ezáltal több idő marad az egyéb problémákra, valamint természetesen a szórakozásra, ami egy jó irányt jelent.
Amikor a mesterséges intelligencia hazai alkalmazásáról beszélünk, érdemes megvizsgálni, hogy nemzetközi szinten hányadán is állunk ezzel az innovációval.
Az Európai Bizottság 2014 óta minden évben figyelemmel kíséri a tagállamok előrehaladását a digitális átalakulásban, és elkészíti a Digital Economy and Society Index-et (DESI). A legfrissebb jelentés szerint Magyarország 2018-ban és 2019-ben a lista 22. helyén állt az EU országai között, míg 2020-ban a 21. helyre jött fel
– ismertette Máhr Tamás, a vállalati digitális intelligenciára szakosodott ABBYY magyarországi K+F központjának vezetője. Hozzátette, az EU legfrissebb értékelése szerint Magyarország a 16.-ról a 7. helyre lépett a hálózati csatlakozást (network connectivity) illetően, amellyel jobban teljesítünk az uniós átlagnál. A humántőke tekintetében a 19. helyen állunk, míg az internetes szolgáltatások használatát tekintve a 14. helyet foglaljuk el. A digitális technológia integrációja tekintetében a 26., a digitális közszolgáltatások terén pedig a 24. helyen állunk.
Ezen eredmények alapján meglehetősen érdekes, hogy a McKinsey egy korábbi tanulmánya szerint a magyarok 38 százaléka negatívan értékelte az automatizációt, ami nemcsak új szakmákat teremt, hanem a gazdaság fejlődésére is hatással van, a munkaerőpiac tekintetében pedig növeli a magas hozzáadott értékű munkahelyek számát. Emellett a megfelelő lépések megtétele esetén Magyarország az automatizáció központjává is válhatna.
Nem véletlen, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2020-2030 közötti időszakra szóló Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában erre a jelenségre reflektálva célként határozta meg, hogy a ciklus végére 1 millió munkavállaló végezzen a mesterséges intelligencia által támogatott feladatkörben új, magasabb hozzáadott értékű munkát. Emellett különböző célokat is meghatároztak, többek között az alábbiakat:
A stratégia kidolgozásában a Mesterséges Intelligencia Koalíció – amely 2018 októberében jött létre azzal a céllal, hogy közösséget és fórumot biztosítson a magyar MI ökoszisztéma valamennyi szereplőjének, akik aktívan hozzá kívánnak járulni a magyar mesterséges intelligencia környezet és képességek fejlődéséhez – több mint 250 tagszervezete ezernél több szakértővel vett részt. Palkovics László, a területért felelős miniszter szerint ugyanis hazánk élni kíván a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel, a technológiai változások nyertese akar lenni.
A digitális fejlődésre való törekvés mindig is meghatározó volt Magyarország számára. Az MI-t felhasználó fejlesztések számos területen észlelhetők: a hadiipar, az egészségügy, illetve az oktatás az MI zászlóshajójának tekinthetők.
A Magyar Honvédség vonatkozásában a mesterséges intelligencia alkalmazásának fontossága megkérdőjelezhetetlen. Az MI jövőbeni forradalmi technológiaként jelentős hatással lesz a védelmi szférában alkalmazott technológiákra és eljárásokra
– válaszolta megkeresésünkre a Honvédelmi Minisztérium. Hozzátették, az MI nyújtotta képességek gyakorlati alkalmazása elengedhetetlen a jövő ütőképes hadserege számára. A hadiipari fejlesztések kapcsán kiemelhető az épülő zalaegerszegi üzem, amely nemcsak a járművek összeszereléséért lesz felelős, de a digitalizáció és mesterséges intelligencia tekintetében is releváns központnak szánja a kormány.
A mesterséges intelligencia az egészségügy területén is jelentős szerephez jutott az elmúlt években. Itt az emberi hibázás lehetőségét kizáró vagy éppen az emberi beavatkozás által megközelíthetetlen részek elérésére specializált eszközök létrehozása a robotika egyik mozgatórugója.
A fejlesztéseknek köszönhetően 2018-ban végeztek először agyműtétet idegsebészeti robot (ROSA) segítségével Magyarországon.
Az egészségügyben az időhatékonyság, ezáltal pedig az orvosok és nővérek tehermentesítése, valamint a diagnosztikai eljárások precizitása, mind-mind olyan irányvonalak, amelyek a leginkább igénylik a mesterséges intelligencia lehetőségeinek feltérképezését.
Az oktatás területén egyre fontosabbá válik az, hogy a fiatalok minél korábban elsajátítsák a digitális műveltség alapjait, illetve, hogy ezt a tudást más XXI. századi készségekkel is kombinálni tudják. Az egyik ilyen a problémamegoldás képessége, amely tágabb kontextusban nézve a munkaerőpiacon kiemelten fontos lesz számukra, akár a feladatok elvégzéséről, akár az üzletfejlesztésről beszélünk. Tehetséggondozó, mesterséges intelligenciát és egy adott problémára vagy igényre adott választ összefűző versenyeket pedig mind hazai, mind nemzetközi szinten szerveznek.
„A távoli jövőt nehéz megjósolni, hiszen elképesztő iramban fejlődik az iparág. A közeljövőben ugyanakkor várhatóan egy-egy speciális feladat elvégzésében fog jeleskedni a gépi intelligencia” – hangsúlyozza Máhr Tamás. Szerinte most nagyon erős a képfeldolgozás – erről Szekeres Péter is így vélekedik –, az emberi beszéd megértése, és ebből kifolyólag az ember-gép interakció fejlődése. Ezen technológiákat sok helyen lehet kihasználni. Japánban a repülőtereken vagy idősotthonokban humanoid robottokkal igyekeznek helyettesíteni az emberi munkaerőt, de hasonló alapokon sok irodai munka is kiváltható – gondoljunk csak arra, hogy számos olyan feladat van, amely során egy ember adatokat másol az egyik alkalmazásból a másikba.
A fejlődés egyik iránya ma az, hogy képdolgozó algoritmusok segítségével szoftver robotokat tanítsunk meg erre, ezzel mentesítve az embereket a repetitív, lélekölő munka alól. Később, újabb és újabb felhasználhatóságát találjuk majd ki ezen alapvető képességeknek, illetve továbbiakkal is bővülhet a repertoár, és ez pedig lehetővé fogja tenni a komplexebb problémák megoldását.
Én úgy látom, hogy szinte minden új technológia egyszerre lehetőség és fegyver az emberiség számára: egy kés, az internet, egy házőrző kutya vagy az atomenergia
– véli Szekeres Péter. Összességében szerinte a magyarok gépektől való távolságtartására az edukáció és az értelmes fékek rendszere jelenthetne megoldást, hogy kellő tisztelettel tekintsenek a gépekre. Így talán majd kevésbé fogják aggódva szemlélni azokat a szakmákat, melyekre nem vagy kevesebb szükség lesz a mesterséges intelligencia elterjedésével.
(Borítókép: Halász László rezidens 2018. május 29-én bemutatja a ROSA nevű robotot, amelynek segítségével agyműtétet végeztek az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)