Újraindítják a magát elmanőverező immunrendszert. Több technikát is kutatnak.
A tudomány több mint egy évtizede kísérletezik olyan oltóanyagokkal, amelyek a különböző daganatok fehérjéinek befecskendezésével mozgósítja és küldi harcba a test immunrendszerét a rák ellen. Bár a gyógyszerügyi hatóságok még egyetlen ilyen vakcinát sem engedélyeztek, jelenleg is folynak olyan klinikai vizsgálatok, amelyekben bőrrák és bizonyos tüdőrák-típusok elleni oltással ígéretes eredményeket értek el.
A Cell tudományos folyóiratban az Massachussetts Institute of Technology (MIT) munkatársai olyan eljárásról számolnak be, amellyel az immunrendszer T-sejtjeinek bevetésével sikeresen zsugorítottak össze tumort egerekben.
A tanulmány kiemeli annak fontosságát, hogy a rák elleni immunreakciót mélységében vizsgáljuk. Látható, hogy nem minden rák elleni immunreakciók egyforma és az oltás erőteljes választ indíthat el egy addig észrevétlen célpont ellen
– magyarázta a szerző, Tyler Jacks professzor, az MIT Koch Rákkutató Intézetének munkatársa.
A rákos sejtek az egészségesektől eltérő mutálódott fehérjéket termelnek, amelyeket neoantigéneknek neveznek. Ezeket felismerve a T-sejtek jelzik, hogy valami nincs rendben és pusztítani kezdik a ráksejteket, végül azonban a támadás egy idő után kifullad, mert a tumor olyan immunrendszert elnyomó környezetet hoz létre, amely működésképtelenné teszi a T-sejteket.
A tudósok elképzelése szerint az oltások újraindíthatják a védekezést. Az elmúlt években olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel a neonatigének azonosításával személyre szabott rákvakcinákat állíthatnak elő, amelyeket jó eredménnyel alkalmaztak melanóma és nem-kissejtes tüdőráknál.
Ezek a terápiák nagyon jól működnek betegek egy szűk csoportjánál, de többség nem reagál ezekre. A nálunk végzett kutatás javarészt azt próbálja megérteni, mit kell tennünk, hogy ezek a betegek is reagáljanak
– mutatott rá Megan Burger a kutatásban résztvevő posztdoktor kutató.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a tumorokban található többszáz neoantigén közül csak nagyon kevés vált ki immunreakciót. Kiderült, hogy tüdőrákos kísérleti egereknél a tumor-ellenes T-sejtek megjelenésével különböző rákfehérjéket célzó T-sejtek is megjelennek és ezek egymással versengve végül egy domináns T-sejt populáció kialakulásához vezetnek, amely nem csak kimerül, de elnyomja a többi fehérjét célzó T-sejtet. Az oltástól azonban ezek új erőre kaphatnak.
Az ilyen módszerrel kezelt tüdőrákos egerek daganatai 27 százalékkal csökkentek és úgy találták, hogy az immunreakciójuk is kiegészült egy hosszabb távon hatékony T-sejt csapattal.
A kutatók a jövőben olyan megközelítés hatásosságát vizsgálnák, amely az oltóanyag stratégiát olyan gyógyszerekkel kombinálnák, amelyek biztosítják a kimerült T-sejtek további működését.
A rákkutatásnál a koronavírus világjárványnál látott forgatókönyv látszik kialakulni, hiszen a szóban forgó kutatás mellett a széles körben alkalmazott mRNS-technológia alapú oltóanyagokkal is kísérleteznek a rák ellen. A technikát kifejlesztő Karikó Katalin vezette BioNTechnél melanóma kezelésére használják.
(MIT News)