Legutóbb a spanyolnátha idején vizsgálták, de kiderült, hogy hideg, párás levegőben jóval messzebb jutnak a levegőben a kórokozók.
A cseppekkel terjedő betegségek könnyebben fertőznek télen, mint nyáron. Ennek okát jól illusztrálják a hidegben láthatóvá váló kilélegzett párafelhők.
Az influenza és a koronavírus esetében a mai egészségügyi ajánlások és korlátozások az amerikai William Firth Wells 1934-es mérésein alapulnak, aki a spanyolnáthajárványt követően vizsgálta a cseppek szerepét. A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársai a Padovai Egyetemmel együttműködésben kimutatták, hogy eddig nagyon lebecsültük a párafelhőket.
Korábban a köhögéssel vagy tüsszentéssel a levegőbe kerülő cseppeket tartották veszélyesebbnek, mivel a kisebb páracseppek nagyon hamar eloszlanak. Az új modell megmutatta, hogy a kisebb cseppek magasabb páratartalom mellett sokkal tovább maradnak a levegőben, mint korábban gondolták – derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben publikált cikkből.
Alfredo Soldati professzor csapatával a különböző összetevőkből álló többfázisú áramlásokat tanulmányozza. A fertőzött személy által kilélegzett levegő is ilyen, különböző méretű cseppekből és kilélegzett levegőből áll.
A kutatók a számítógépes modellek mellett elektromágneses szeleppel üzemeltetett műanyag fejmodellt is építettek, amelynek működését nagy sebességű kamerákkal rögzítették, így pontosan sikerült megmérniük, mennyi ideig maradnak a cseppek a levegőben.
A kisebb cseppek egy nagyságrenddel tovább maradtak a levegőben, mint korábban gondoltuk. Az oka egyszerű: a cseppek párolgása nem a relatív páratartalomtól függ, hanem a helyi páratartalomtól
– magyarázta Soldati professzor.
Ez azt jelenti, hogy a kisebb cseppek tovább fertőznek, mint feltételeztük, de ez nem ok a borúlátásra, csak azt mutatja, hogy helyesen kell vizsgálnunk az ilyen jelenségeket, hogy megérthessük. Csak ez alapján tudunk tudományosan megalapozott javaslatokat tenni például a maszkviseléssel vagy az optimális távolságtartással kapcsolatosan
– tette hozzá.
A kilélegzett levegő sokkal nedvesebb a környező levegőnél, ezért a cseppek lassabban párolognak, és amikor ez mégis megtörténik, az egyes cseppek párolgása a helyi légnedvességet emelve lassítja a többi vesztét. A különbség Wells adataihoz képest 20 fokon és ötvenszázalékos páratartalomnál is markáns volt, viszont 5 fokon és kilencvenszázalékos páratartalomnál egyenesen drámaivá vált. A kisebb cseppek adott esetben akár kétszázszor addig is megmaradtak, az egy másodpercet meghaladó élettartamú csepp pedig értelemszerűen jóval nagyobb távolságra képes eljutni.