Egyre hosszabb és intenzívebb szárazságok sújthatják Európát, amennyiben nem sikerül radikálisan csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Magyarország is masszívan érintett: az elmúlt hónapokban annak ellenére is jóval kevesebb csapadék hullott a többéves átlagnál, hogy szeptember közepétől hűvösebb és csapadékosabb idő köszöntött be – derül ki a Portfolio összesítéséből.
Az idei csillagászati ősz kezdete, szeptember 22. előtti helyzetkép szerint a csapadékhiány bizonyos területeken a hat centimétert is meghaladta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a csapadékösszeg az ország területének alig néhány százalékánál érte el a sokéves átlagot. A helyzet természetszerűleg negatívan befolyásolja a növények, így a mezőgazdaság és élelmiszertermelés szempontjából kulcsfontosságú talajnedvesség-értékeket is.
A klímaváltozás hatására módosult a csapadékösszeg éven belüli eloszlása: kevesebb napon hullik csapadék és nőtt az aszályhajlam. A hulló csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporokat, villámlással, esetleg szélviharral kísért zivatarokat, jégesőt jelent.
A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF), valamint a tengerentúli Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) európai valószínűségi előrejelzései szerint az idei ősz az elmúlt évtizedekhez képest valószínűleg szárazabb lesz, bár az erről szóló kilátások nem egyértelműek.
Egy szeptemberben publikált kutatás arra a megállapításra jut, hogy amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken jelentősen, a század vége felé egyre hosszabb és intenzívebb szárazságok sújthatnak le Európára. Közép- és Kelet-Európában 20-25 százalékkal nőhet a szélsőséges nyári aszály valószínűsége, más régiók pedig ennél is súlyosabban lehetnek érintettek, Franciaországban például mintegy 60 százalékkal gyakoribbá válhat az extrém szárazság. Egy másik jelentés azonban arra mutat rá, hogy az üvegházhatású gázok jelentős mérséklésével ez a folyamat a legrosszabb eshetőséghez képest több mint 90 százalékkal lenne redukálható.
A 2014 óta megfigyelt hőhullámok és aszályok több mint 2000 éve a legextrémebbnek számítanak, s egyebek között korai halálesetek, mezőgazdasági károk és erdőtüzek tömkelegéért felelősek. A csapadékviszonyok átalakulása valószínűleg az északi-sarki és grönlandi jégolvadással is összefügg.
A kutatók attól tartanak, a folyamatok hatására akár évtizedes mega-aszályok is kialakulhatnak Európában, az emelkedő hőmérséklet pedig fokozza a párolgást, ami tovább súlyosbítja a kilátásokat.
A Portfolio által idézett tanulmányok egybevágó megállapítása szerint a döntéshozók a probléma felismerése mellett is gyakran alábecsülik a várható társadalmi és politikai kihívásokat. A pusztítások mérséklése érdekében jelentősen fokozni kellene az erre vonatkozó erőfeszítéseket, és növelni kellene az országok vízmegtartó képességét.