Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség, az ESA és a Japán Űrügynökség, a JAXA által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka – adta hírül az MTI. Az esemény greenwichi középidő (GMT) szerint 23 óra 34 perckor következik be a bolygó felszíne felett 200 kilométerre.

Európa első Merkúrt vizsgáló missziója ezzel megérkezik céljához. Ez lesz ugyanakkor a legrövidebb látogatása. A BepiColombo túl gyorsan mozog ahhoz, hogy a bolygó körüli pályára álljon, és egyenesen elrepül mellette. 

A Merkúr gravitációs erejének hatására azonban némiképp le fog lassulni és a következő években történő elhaladások eredményeképpen idővel stabil pályára áll a bolygó körül. Ez 2025 végén következik be.

A Merkúrhoz megérkező szonda kétfelé válik majd: a Bepi elnevezésű része alacsony, bolygó körüli pályára áll, a Milo elnevezésű része pedig, amely a Japán Űrkutatási Hivatalban készült, nagyobb távolságról gyűjt a planétáról adatokat.

Az ESA 1,3 milliárd euróból készült űrszondája rendkívüli küldetést hajt végre. A Merkúron extrém hőmérséklet uralkodik, nagyon erős a Nap vonzása és a napsugárzás is pokoli feltételeket teremt. Mindkét szondát arra tervezték, hogy kibírják a 430 Celsius-fokos hőmérsékletet, amely a bolygó Nap felőli oldalán jellemző, és a mínusz 180 fokos hideget is a Merkúr árnyékos oldalán.

Mivel a két részből álló szerkezet egyelőre akadályozza a magas felbontású főkamerák működését, az első felvételeket a szonda külsején lévő mérnöki kamerák fogják elkészíteni. Az így születő fekete-fehér képek elegendő minőségűek lesznek ahhoz, hogy a szakértők felismerjenek rajtuk néhány ismert felszíni képződményt.

Az ESA ígérete szerint a felvételeket mozgóképpé állítja össze, és a tervek szerint hétfőn bemutatja.

A BepiColombo fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek. Többek között a Planetary Ion Camera (PICAM) elnevezésű iontömeg-spektrométer projektben volt szerepük, amely fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára, hogy tanulmányozza a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát. Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is. A misszió célja, hogy minél többet tudjunk meg a Merkúrról, amely csak kicsit nagyobb, mint a Földet kísérő Hold, és hatalmas vasmaggal rendelkezik. A Merkúrt eddig csak két NASA űrszondának, a Mariner10-nek és a Messengernek sikerült megközelítenie.