Két- vagy akár hárommillió eurós (egymilliárd forintos) leütési árra számítanak a kéziratokért az aukción, melyet november 23-án Párizsban tartanak majd, írja a The Guardian. A dokumentum a valaha volt legdrágább Einstein-kéziratok között van, árát az indokolja, hogy az Einstein által megfogalmazott általános relativitáselmélet fejlődésének döntő szakaszát dokumentálja, illetve 1919 előttről származik, amikorról nagyon ritkák az Einstein-kéziratok.

Az 1913 júniusa és 1914 eleje között papírra vetett teljes dokumentum 54 oldalas, ebből 26 Einstein kézírását, 25 oldal pedig a fizikus közeli barátjának, Michele Besso svájci mérnöknek az írását tartalmazza. A három maradék oldalon a fizikus és a mérnök kézírása együtt van jelen. A kézirat fennmaradása a Christie's aukciósház szerint Bessónak köszönhető, mivel nem valószínű, hogy Einstein megőrizte volna a vázlatokat, főleg úgy, hogy azon több számítási hiba és javítás is található.

A dokumentum a tudományos közösséget akkoriban rendkívül érdeklő témát, a Merkúr bolygó pályáján fellépő anomáliát próbálja megoldani, melyet Le Verrier francia matematikus fedezett fel a 19. században. A Merkúr pályájának lassú precesszióját nem lehet megmagyarázni a newtoni mechanikával, illetve a többi ismert bolygó zavaró hatásával. Egy ideig élt egy olyan elképzelés, miszerint egy ismeretlen égitest felelős a zavarért, még nevet is kapott a fantombolygó (Vulkán, mint a Star Trekben Spock szülőbolygója). A 20. században Einsteinnek sikerült megmagyaráznia az anomália okát: a Merkúr perihéliumánál évente olyan kevés többlet keletkezik, hogy 12 millió merkúri év kellene ahhoz, hogy egy teljes kört kitegyen a szögmásodpercek összessége. Ehhez egyenletek, számítások, kiterjedt korrekciók és áthúzások láthatók az aukcióra kerülő oldalakon, ezek egy részét Einstein újrahasznosította az általános relativitáselméletéhez. A kalapács alá kerülő lapokon azonban több hiba is van, például a huszonnyolcadik oldalon Einstein rossz adatot használ a Nap tömegeként.

Zürich elhagyásakor Besso magával vitte a számításokat, s megőrizte azokat, így Einstein 1912–13-as jegyzetfüzete mellett ezek az általános relativitáselmélet megszületésének egyetlen máig fennmaradt dokumentumai. A jegyzetfüzet a Jeruzsálemi Héber Egyetemen található.

A Merkúr perihéliumának anomáliájához 1915 szeptemberében tért vissza Einstein, ekkor a megfelelő adatokkal és a korábbi tapasztalataival kiegészülve már sikerült megoldania, amit korábban Bessóval nem tudtak. A felfedezést 1915 novemberében négy cikkben publikálták, a harmadik cikk az Einstein–Besso-kéziratban felvázoltakat vezeti le, már helyesen.