Videóval fejlesztették a szülők kommunikációját, kétharmaddal csökkent a diagnózisok száma.
Az autizmusról ma már ismert, hogy jóval a születés előtt bekövetkező agyi változások okozzák. Egy új tanulmány szerint az autizmus jeleit mutató újszülötteknél alkalmazott terápia jelentősen csökkentette a klinikai diagnózist.
Az amerikai pszichiátriai szövetség DSM-5 klinikai kézikönyvének definíciói alapján az autizmus jellemző tünetei a társas interakciók hiányossága, a barátok iránti érdeklődés hiánya, ismétlődő mozdulatok vagy beszéd, szélsőséges vagy szokatlan reakció bizonyos ingerekre.
Az eredményeink bizonyítják, hogy a csecsemőkori megelőző intervenció olyan jelentős javulást hozhat a gyerek társas fejlődésében, hogy a klinikai diagnózis által meghatározott szint alá kerülnek
– mondta a tanulmányt szerző Jonathan Green, a Manchesteri Egyetem kutató pszichiátere.
Sok autizmusterápia megpróbálja a fejlődési különbségeket tipikus viselkedéssel helyettesíteni. Ezzel szemben az iBASIS-VIPP az egyéni különbégeket veszi alapul, és olyan társas környezetet alakít ki a gyermek körül, amely segít abban, hogy úgy tanuljanak, ahogy nekik megfelelő
– tette hozzá.
Az iBASIS-VIPP egy kísérleti terápia. Az elnevezés végén olvasható VIPP betűszó a videointerakcióval támogatott pozitív szülői szerepet takarja. Az eljárás kéthetente tartott foglalkozáson alapul, amelyben a szülők videofelvételen megnézik és elemzik a gyerekkel folytatott interakcióikat, és képzett terapeuták kommunikációs tippeket adnak nekik.
Bár a publikáció szerint hároméves korukra az így fejlesztett gyerekek kétharmada a fent említett kritériumok súlyossága alapján a diagnosztikai küszöb alá került, független szakmai vélemények szerint az eredmény nagyon óvatosan kezelendő. Kiemelték: a gyerekek attól, hogy elkerülték a diagnózist, továbbra is fejlődési nehézséggel küzdenek.
A Rutgers Egyetem kognitívfejlődés-neurológia professzora, April Benasich szerint bár a kutatás statisztikai analízise nem volt optimális, és a megfigyelhető javulás nem volt ilyen nagy mértékű, „a terápiát érdemes folytatni, mert értékes dolgokat tanít a szülőknek a gyerekkel folytatott kommunikációról”.
A tanulmány egy 2019-es kutatás követése volt, amelyben 103, az autizmus jeleit mutató babát vizsgáltak – akkor a kísérleti terápia fél év alatt nem hozott kimutatható változást a kontrollcsoporthoz képest.
Az új közleményben az eredeti csoportból 89 gyerek fejlődését követték hároméves korukig, és megállapították, hogy annál a kontrollcsoportnál, amely nem folytatott kísérleti beavatkozást (ugyanakkor kapott más terápiát), háromszor nagyobb eséllyel diagnosztizáltak autizmust.