Tavaly gyakorlatilag elmaradt az influenzajárvány. Ez önmagában persze örömhír is lehetne, az okok azonban prózaiak: a koronavírus-járvány második hullámának csúcspontján a jelentős óvintézkedések, vagyis a kötelező maszkviselés, a távolságtartás, a tömegrendezvények betiltása, az otthonról végzett munka, valamint a minden eddiginél nagyobb influenza elleni oltási hajlandóság – ami alatt nemegyszer hiány lépett fel a vakcinából – meghozta a hatását. De mire számíthatunk idén?
Biztosat persze előre senki nem tud mondani, de azért elég jól előre tudjuk jelezni a várható lefolyást. Idén egyrészt jóval enyhébbek a járványügyi óvintézkedések, nincs például kötelező maszkviselés, ami az influenza terjedését is gátolná. Ehhez hozzájön még az úgynevezett genetikai palacknyakhatás kockázata, ami annyit jelent, hogy az alacsony arányban cirkuláló influenzatörzsek közül az evolúciósan sikeresebbekre nagyobb szelekciós nyomás hárul, így a problémásabb törzsek kerülhetnek túlsúlyba. A várakozások szerint az idei influenzaszezon tehát súlyosabb lesz a tavalyinál. Nem tudjuk persze, mekkora lesz idén a lakosság oltási kedve influenza ellen.
Ha kicsit kitekintünk, példaértékűek az amerikai, nagy körültekintéssel vezetett statisztikák.
A koronavírus-járvány előtti utolsó békeévben egy közepesnek mondható szezonban 38 millió influenzafertőzöttet regisztráltak, 18 millióan részesültek orvosi kezelésben, illetve kerültek táppénzre, négyszázezer embert vettek fel kórházba és 22 000 beteg halt bele az influenza szövődményeibe.
Nagyjából tehát a lakosság tíz százaléka fertőződik meg Amerikában. Ennek megfelelően az oltási kedv kiemelkedő, a népesség felét beoltják influenza ellen az Egyesült Államokban. Magyarországon a nemzeti influenzafelügyeleti rendszert elsőként 1931-ben Johan Béla alakította ki, hat évvel megelőzve a korabeli Európát. A hazai adatok nagyjából hasonlók, egy járvány alatt a lakosság akár tizenöt–huszonöt százaléka is megfertőződik, illetve fordul orvoshoz.
Magyarországon az influenza elleni védőoltás kifejlesztése és gyártása mintegy nyolc évtizedes múltra tekint vissza. Oltóanyagot 1961-től állítanak elő, és a vakcinába kerülő vírustörzseket – a WHO ajánlása nyomán – évente a járványügyi helyzet elemzésének alapján választják ki. Hazánkban általában évente több mint egymillió adag influenzavakcina készül, és általában a lakosság egynyolcadát oltják be.
A magyar helyzet az Európi Unión belül is érdekes. Ajánlások tekintetében durván a középmezőnyben helyezkedünk el. A Covid előtt a legtöbb tagállamban 65 év, Németország, Hollandia, Görögország, Izland és Magyarország hatvan év felett, Málta és Lengyelország 55 felett, Írország és Belgium pedig ötvenéves kor felett ajánlotta az oltás beadását.
A hazai ajánlással megegyezően az unió valamennyi tagállama ajánlja
Az ajánlások tehát Európa-szerte hasonlók, a megvalósításuk viszont nagymértékben különbözik. Az időskorúak 75 százalékának beoltását, vagyis az EU, illetve az ECDC vonatkozó célkitűzését gyakorlatilag csak az Egyesült Királyságon belül sikerült megközelíteni, hazánk pedig a vert mezőnyben van, mindössze a balti államokat, illetve Szlovákiát és Szlovéniát sikerült megelőznünk az adatokat szolgáltató tagállamok közül.
Hétfőn háziorvosokat kérdeztünk az influenzajárvánnyal kapcsolatban, a tapasztalatuk pedig az volt, hogy jelentősen növekedett az elmúlt időszakban a légúti megbetegedések száma. Mivel az influenza hasonló tünetekkel jelentkezik, mint a koronavírus, így bizonyos esetekben nehéz megkülönböztetni őket.
A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár.
(Borítókép: Egy háziorvos influenza elleni védőoltást ad be páciensének Salgótarjánban 2017. október 24-én. Fotó: Komka Péter / MTI)