Az aszimmetrikus organokatalízist 2000-ben fedezték fel és rohamléptekkel fejlődik.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerda délelőtti bejelentése szerint 2021-ben Benjamin List és David MacMillan kapja megosztva a kémiai Nobel-díjat, az aszimmetrikus organokatalízis felfedezéséért.
A katalizátorok a kémikusok alapvető eszközei, amelyek kémiai reakciók beindítására és irányítására képesek. Korábban a katalízisnek két formáját ismerték. Az egyikhez drága fémek kellettek (mint az autókba épített katalizátoroknál) a másikhoz érzékeny és nehezen kezelhető enzimek.
A német Benjamin List és az amerikai David Macmillan 2000-ben egymástól függetlenül dolgozták ki a katalízis harmadik formáját. Az organikus katalizátorok olyan szénatomokból álló stabil keretrendszeren alapulnak, amelyhez aktív kémiai csoportok kapcsolódhatnak.
Az terület felfedezése óta hatalmas léptekkel fejlődik és ma már széles körben alkalmazzák a szerves katalizátorokat gyógyszergyártástól a napelemekig. Az organokatalízis a fémek kiváltásával az ipari folyamatok környezetbarátabbá tételében is fontos szerepet játszik.
BREAKING NEWS:
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 6, 2021
The 2021 #NobelPrize in Chemistry has been awarded to Benjamin List and David W.C. MacMillan “for the development of asymmetric organocatalysis.” pic.twitter.com/SzTJ2Chtge
A tavalyi kémiai Nobelt Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapta a CRISPR-Cas9 génszerkesztési módszer felfedezéséért.