Koronakilökődés okozta geomágneses vihar csapott le a Földre október 11-ről 12-re virradóan. A Napból érkező mágneses viharra az Amerikai Légkörkutató Intézet (NOAA) figyelmeztetett, jelezve, furcsa légköri jelenségeket, például aurora borealist tapasztalhatnak az északi féltekén élők a mérsékelt égöv északibb részein is.

Attól nem kell tartani, hogy az 1895. szeptember 1-jei napviharhoz hasonlóan a mostani taccsra vágja a Föld összes elektronikai eszközét, ám tartsuk észben, hogy ez a világvége-szcenárió tökéletes bizonyossággal bekövetkezhet. Hogy miért, arról ebben a cikkben írtunk. Azonban a hétfői napvihar is okozhat kisebb problémákat, például áramkimaradást vagy feszültségingadozást a Föld magasabban fekvő területein, melyek jobban kitettek a geomágneses viharnak.

A hétfői mágneses vihart a G2-es kategóriába sorolták be, mely közepesen erős a NOAA szerint. A természetes naptevékenység általában 11 évig tartó ciklusokban erősödik meg, ám nem óramű pontossággal. A szakértők szerint a Nap jelenleg egy 2019-ben kezdődött erősödő ciklus elején tart, több olyan napfolt jelent meg a csillagon, melyek a 2017-ben tapasztalt óta a legnagyobb geomágneses vihart okozhatják, sőt akár a NASA Artemis-programjának holdraszállását is fenyegethetik. A napkitöréseket is kategorizálják, a legerősebb közülük az X-osztályú, a vasárnapi kitörés, mely hétfőn érte el a Földet, M-osztályba lett sorolva.

A Földet a mágneses mezeje védi a naptevékenység káros hatásaitól, ám egy erős napkitörés komoly károkat okozhat a geostacionárius műholdakban, továbbá veszélyt jelentenek az űrhajósokra is, és egészségügyi kockázatot jelentenek a földi élőlényekre.