A 2012-ben felfedezett Gorham-barlangkomplexumot gyakran meglátogatták a szakértők, azonban most új fejleményre figyeltek fel a neandervölgyi emberrel kapcsolatban – írja a The Guardian.

Clive Finlayson a Gibraltári Nemzeti Múzeum igazgatója megerősítette, hogy a barlangkamrát valóban 40 ezer évvel ezelőtt zárta el a felgyülemlett homokréteg. Már korábban is jelentős mennyiségű maradványt találtak ott, amelyek a neandervölgyi emberekhez köthetők, akiknek egyik utolsó ismert lakhelye a Gorham-barlangkomplexum volt.   

Finlayson hozzátette:

A neandervölgyi emberek körülbelül 200 000 és 40 000 évvel ezelőtt éltek Eurázsiában, és bizonyára ezt a barlangot is használták.

Az igazgató és kollégái az elmúlt hónapban vették észre, hogy a helyszín megváltozott. Éppen kutatások végeztek, amikor meglátták a 13 méter hosszúságú barlangot, amellyel korábban nem találkozhattak. Az üreg mennyezetéről cseppkövek lógtak le, továbbá találtak ott különböző állati maradványokat, mint például hiúzok, hiénák vagy keselyűk csontjait. Ezenkívül több tengeri kagylóhéjat is felfedeztek. Ezeket bizonyára a neandervölgyiek hordhatták oda.

Finlayson elmondta, hogy négy évvel ezelőtt egy kutatás során egy négyéves neandervölgyi ember tejfogát találták meg, amelyet párhuzamba hoztak a hiénák csontjaival. Feltételezések szerint az állatok ragadták el a gyermeket, és vitték a barlangba, aki ott az életét vesztette.  Korábban számos egyéb bizonyíték is napvilágra került a neandervölgyi kultúrával kapcsolatban. Például egy – a barlangban talált – faragvány, amely összeköthető az egykor ott élő emberekkel.

Finlayson professzor kiegészítette még annyival, hogy számára nem csupán a csontvázak megtalálásáról szól ez a történet. Sokkal inkább, hogy jobban megismerjük, kik voltak a neandervölgyiek és hogyan éltek.

(Borítókép: Vanguard-barlang Fotó: Wikipédia)