Kelet-Afrika gleccserei két évtized alatt eltűnhetnek, 118 millió szegénységben élő embernek kell szembenéznie a súlyos aszállyal, áradásokkal és szélsőséges hőhullámokkal, emellett a klímaváltozás miatt a század közepére három százalékkal csökkenhet a kontinensen a GDP – idézi az ENSZ klímaügynökségének keddi figyelmeztetését az MTI.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Afrikai Unió szervezeteivel közös jelentésében szomorú képet festett a kontinensnek az egyre gyakoribbá váló időjárási katasztrófákhoz való alkalmazkodóképességéről. A mérések szerint 2020 az afrikai kontinens harmadik legmelegebb éve volt, az elmúlt három évtized átlagához képest 0,86 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklettel.
A WMO főtitkára, Petteri Taalas a jelentésről írt közleményében kiemelte, hogy a Kelet-Afrikában megmaradt gleccserek gyors ütemben zsugorodnak, és várhatóan már a közeljövőben teljesen eltűnnek, ami világosan jelzi a visszafordíthatatlan éghajlati változásokat a Földön.
Ha az olvadás a jelenlegi ütemben halad tovább, Afrika mindhárom jégmezője, a tanzániai Kilimandzsáró gleccserei, valamint a kenyai és ugandai gleccserek is elolvadnak 2040-re.
Emellett a becslések szerint 2030-ra akár 118 millió mélyszegénységben élő, azaz magát napi kevesebb, mint 1,9 dollárból fenntartó ember lesz kiszolgáltatva a szárazságnak, az áradásoknak és a szélsőséges hőhullámoknak – közölte az Afrikai Unió mezőgazdasági biztosa, Josefa Sacko.
Afrika az üvegházhatású gázok kevesebb mint 4 százalékát bocsátja ki, de régóta számítanak arra, hogy a klímaváltozás súlyosan fogja érinteni a kontinenst. A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben évi 30-50 milliárd dollárt, azaz a GDP 2-3 százalékát kellene az alkalmazkodásra költeni a még súlyosabb következmények elkerüléséért.
Becslések szerint 1,2 millió embernek kellett elhagynia a lakhelyét 2020-ban a szélsőséges időjárási viszonyok, viharok és áradások, miatt, ami majdnem két és félszer annyi ember, mint ahányan háborús konfliktusok miatt menekültek el otthonukból.