Nagyjából ezer évig tart, amíg a felszíni vizek és a hideg mélytengeri rétegek kicserélődnek, de egy új kutatás eredményei szerint az 1990-es évektől a hűtő hatás már nem képes kiegyensúlyozni a melegedést.
A mélytengerek hőmérsékletének mérése segít megbecsülni a Föld energiaháztartását. Korábban úgy gondolták, hogy az óceánok hőmérsékletének növekedése folyamatosan gyorsul, egy új gépi tanuláson alapuló modell szerint azonban nem ez a helyzet, a mélytengerek hűtő hatása gyakorlatilag 1990-ig kiegyensúlyozta a melegedést. A Kaliforniai Egyetem kutatói, Aaron Bagnell doktori hallgató és Tim DeVries professzor szerint az óceánok felszíni hőmérsékletének növekedését már nem tudja megállítani a mélytengerek hűtő hatása.
A korábbi lehűléseknek, mint a XIV. századtól a XIX. századig tartó kis jégkorszaknak egy évszázadig elhúzódó hatásuk volt. DeVries szerint nagyjából ezer évig tart, míg a felszíni vizek és a mélytengeri rétegek keringés útján kicserélődnek. A Nature Communicationsben közölt tanulmány szerint a felszíni felmelegedés 1990 óta az óceán egészének hőmérsékletét emeli.
A szakemberek következtetése Bagnell autoregresszív mesterséges neurális hálózaton alapuló gépi tanuló rendszerén alapul, amelynek segítségével viszonylag kevés adat alapján próbálták extraplolálni a mélytengerek hőmérsékletét.
A korábbi metódusok egy év vagy egy hónap adatait vették alapul, mi viszont az összes ismert adatot felhasználtuk, és hagytuk hogy a mesterséges intelligencia megtalálja, mi az összefüggés a felszínen és a mélyben történő dolgok között
– magyarázta DeVries.
A gépi tanulás miatt minden adatpont változása befolyásolja az egész rendszer működését. Az eredmény azonban nem nyűgözött le mindenkit: az amerikai óceánkutató intézet, a NOAA munkatársa, Greg Johnson szerint kétségessé teszi az adatok pontosságát, hogy 1970 előttről nincsenek mélytengeri hőmérsékleti adataink. Johnson szerint a tengerszint emelkedése inkább azt bizonyítja, hogy a hőmérséklet emelkedése folyamatos.
A tengerszint folyamatosan növekedett... Az 1990-es, a 2000-es és a 2010-es években ez lényegesen felgyorsult, de ez nem mind a jég olvadásából származik, ahogyan arra a tanulmány következtet
– vélekedett Johnson. Bagnell szerint ugyanakkor a korábbi adatok nem mondanak ellent a modell eredményeinek:
Az óceánok hőtágulása nagyjából a tengerszint növekedés harmadáért felelős. A maradék kétharmad beérkező édesvízből, például olvadó gleccserekből származik. Ráadásul a műholdas adatok szerint a tengerszint emelkedése gyorsulni kezdett a XX. század végén és a XXI. század elején, vagyis azelőtt nem emelkedett ilyen gyorsan a tengerszint, mint ma. Így egyáltalán nem zárható ki, hogy a friss víz beömlése nagyobb részben felelt a korábbi emelkedésért
– vélekedett.
(Eos)
(Borítókép: A Csendes-óceán déli része 2019. november 27-én. Fotó: Mario Tama / Getty Images)