Evolúciós választ adnak az afrikai elefántok az orvvadászatra: a nőstények egy genetikai mutációnak köszönhetően nem növesztenek agyart, ami így természetes védelmet nyújt számukra a orvvadászok ellen.
Igaz, az elefántok nem dísznek vagy gyógyászati alapanyagnak használják hatalmas agyaraikat: egyebek közt nehéz tárgyakat emelnek, fákat döntenek le, harcolnak és ásnak velük. Mégis, a mozambiki Gorongosa Nemzeti Parkban egyre több nőstény születik az agyar növekedéséért felelős gének nélkül.
Tudósok szerint a genetikai mutációt az váltotta ki, hogy a kelet-afrikai ország 15 évig tartó, 1992-ben véget érő véres polgárháborúja alatt elburjánzott az orvvadászat az elefántcsont értéke miatt. A fegyveresek pedig a feketepiacon értékesített „fehér aranyból” finanszírozták a háborút.
Ez idő alatt az elefántpopuláció 2000-ről 250-re esett vissza, viszont az agyartalan nőstények száma megháromszorozódott.
A Science magaziban megjelent egy tanulmány rámutat a nyilvánvalóra: az agyar nélküli elefántoknak nagyobbak voltak a túlélési esélyei, így ők tudtak szaporodni, a genetikai mutáció pedig öröklődött. A hetvenes években a nőstényelefántok csupán 18,5 százaléka nem bírt agyarral, három évtizeddel már több mint a felük, 51 százalékuk nem növesztett ilyen csontot.
Nincs itt másról szó, mint a természetes kiválasztódásról
– fogalmazott a tanulmány szerzője, Ryan Long.
De mi a helyzet a hímekkel? Az agyartalan nőstényeknek az egyik X-kromoszómájában következett be a mutáció, mely megakadályozza csontnövekedést. A változás azonban nem a hímeknek kedvez: a hímek egy X-kromoszómát örökölnek agyartalan anyjuktól, így 50 százalék esélyük van arra, hogy világra is jöjjenek. Ez azért van, mert a mutáns kromoszóma a hímekre nézve halálos – magyarázta Long.
(CNN)