X1-es erősségű napkitörést észleltek csütörtök délután, magyar idő szerint 17 óra 35 perckor – írja az Időkép az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) adatai alapján. Legutóbb két és fél hete észleltek napvihart.
Egy napkitörés két hullámban okozhat a Földön is észlelhető zavarokat. Először a fénysebességgel utazó rádióhullámok érik el a Földet néhány perc alatt. A mostani kitörésnél a rádióhullámos zavarás erőssége az R3 fokozatot érte el, és elsősorban Dél-Amerikát érintette, mivel a Nap épp ott delelt.
A második hullámra a kitörés után két-három nappal kell számítani.
A töltött részecskék akkor érik el a Földet, ezek hozhatnak létre geomágneses vihart. Ennek erőssége függ attól, hogy történik-e koronakilökődés is a Napból, és hogy a távozó anyagfelhő a Föld felé indul-e.
A NOAA jelenleg az ötfokozatú skálán G3-as erősségű geomágneses vihart vár szombatra.
A Földet az olvadt, mozgó vasmagja által keltett mágneses tere megvédi a napkitörések hatásának többségétől, de a műholdak és az űrhajósok számára a természeti jelenség veszélyes lehet.
A leghíresebb és legintenzívebb geomágneses vihar az 1859-es Carrington-esemény volt, amelyet egy, a mostani napkitörésnél 190-szer erősebb jelenség idézett elő. A legnagyobb veszélyt azonban a 2012-es napkitörés jelentette, amely kilenc nap híján a Földet is elérte.
Idén márciusban az ELTE csillagászprofesszorát is megkérdeztük arról, mekkora veszélyt jelentenek a napkitörések.
(Via Időkép)