Az áttörésről az Amerikai Klinikai Onkológusok Társaságának (ASCO) virtuális kongresszusán számoltak be. Első hallásra szinte hihetetlennek hangzik, de úgy tűnik, igaz: egy elektronikus orr képes volt különbséget tenni egészséges egyének, illetve hasnyálmirigy- vagy petefészekrákban szenvedő betegek vérmintája között, azok szaga alapján. A módszernek külön jelentőséget ad, hogy a fenti rosszindulatú daganatok sokszor nem okoznak korai tünetet, így diagnózisukra gyakran már túl későn kerül sor.

A módszer a jóindulatú daganatok elkülönítésére is alkalmas. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói vizsgálatuk során a hasnyálmirigy és a petefészek rákos, illetve jóindulatú daganataiban szenvedő betegek vérét, valamint egészséges résztvevők mintáit vizsgálták a mesterséges orr segítségével, amely 90 százalékos (hasnyálmirigy), illetve petefészek-daganat esetében 95 százalékos pontossággal tudott különbséget tenni a minták között. Erica L. Carpenter, a vizsgálatot végző laboratórium vezetője szerint

egy merőben új módszerről van szó, amely segíthet a betegség időben történő felismerésében!

A klinikai tanulmány szerzői felhívták a figyelmet arra is, hogy nagyon nagy szükség lenne még több rosszindulatú daganatos betegség korai felismerésére. A petefészekrák esetében csak az Egyesült Államokban 21 000 esetről van szó évente, mely jelenleg 14 000 beteg halálához vezet. A betegség korai felismerése esetén viszont a páciensek 98 százaléka megmenthető lenne. A hasnyálmirigyrák szintén kezelhető lenne korai diagnózis esetében, jelenleg azonban még a petefészekráknál is rosszabb a betegség prognózisa, mivel az esetek legnagyobb részét csak akkorimserik fel, amikor már túl késő. A hasnyálmirigyrákra és az azzal kapcsolatos problémákra a közelmúltban több közismert hazai és külföldi személy hívta fel a figyelmet. 

A módszer alapja, hogy a sejtek osztódása során „melléktermékek” keletkeznek, amelyek különböznek egészséges, illetve jó- és rosszindulatú daganatsejtek esetében. Ezek a melléktermékek a vérben is megjelennek, és a kutatók által kifejlesztett szenzor ezeket érzékelni képes, és különbséget tud tenni közöttük. A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy ezek csak az első eredmények, melyek 93 résztvevő vizsgálata alapján születtek, tehát szükség van még nagyobb, több páciens részvételével történő vizsgálatokra is. Az eredmények azonban biztatóak, a vizsgálatot végzők szerint ritkán látni ennyire kis átfedést a betegek, illetve a kontrollcsoport adatai között. Jody R. Piltz-Seymour, a tanulmány másik szerzője abban reménykedik, hogy a módszer továbbfejleszthető lesz más rosszindulatú daganatok korai felismerésére is. 

A hírnek magyar vonatkozása is van, a vizsgálat egyik szerzője, Tanyi János a Debreceni Egyetemen szerezte orvosi diplomáját, majd Budapesten dolgozott, és Texas államon át került Pennsylvaniába. 

A szerző az orvostudományok kandidátusa, c. egyetemi tanár. 

(Borítókép: Egészségügyi dolgozók dolgoznak egy rákkezelő központban. Fotó: Vladimir Gerdo, TASS / Getty Images)