Száz évvel a maláriát okozó parazita felfedezését követően kezdték el fejleszteni a betegség elleni védőoltást, és harmincéves munka eredményeképpen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) októberben engedélyezte a Mosquirix néven bejegyzett vakcina alkalmazását.
A WHO javasolja a minél szélesebb körű használatot az öt év alatti gyermekek körében Afrikában, a leghalálosabb maláriát okozó parazita, a Plasmodium falciparum hazájában. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója közegészségügyi mérföldkőnek nevezte az eredményt, a szakemberek szerint azonban a vakcina jóval kevésbé hatékony, mint amit a gyermekkorban beadott védőoltásoktól megszoktunk.
Négy injekciót követően harmincszázalékos hatékonysággal képes megakadályozni a súlyos megbetegedés kialakulását.
Ezzel együtt 23 ezer gyermek életét mentheti meg évente, ha mind a négy adagot megkapja minden kisgyermek az érintett régiókban. Ez pedig jelentős áttörés volna, ha figyelembe vesszük, hogy 2018-ban a malária 410 ezer ember életet követelte.
Ghána, Kenya és Malawi 23 millió adagot kapott az oltásból, és ezután 30 százalékkal esett a kórházban kezelt maláriások száma ezekben az országokban. Ugyanakkor ha minden veszélyeztetett gyermeket be szeretnének oltani, ahhoz évi 100 millió adagra lenne szükség. A vakcinát kifejlesztő GlaxoSmithKline vállalta ugyan, hogy évi 15 millió adagot alig valamivel önköltségi ár fölött értékesít, de ez még mindig csak csepp a tengerben. 5 dolláros adagonkénti árral számolva
325 millió dollár kellene évente ahhoz, hogy mind a tíz érintett ország minden gyermeke megkaphassa a szükséges mennyiségű oltást.
És az sem mellékes, hogy a vakcina kifejlesztése 750 millió dollárba került, amit nyilván szívesen látna viszont a gyógyszercég, még akkor is, ha Bill Gates alapítványa finanszírozta a hosszadalmas kutatói munkát.