Először következtettek Naprendszeren kívüli bolygók összetételére.
A közeli csillagrendszerekben keringő kőzetbolygók nagyon mások lehetnek, mint amilyenekkel a Naprendszerben találkozhattunk az amerikai NOIRLab és a Kaliforniai Egyetem közös kutatása szerint. A szakemberek a csillagok egy szűkebb csoportját, az úgynevezett „szennyezett” fehér törpéket vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a bolygók jóval sokszínűbbek lehetnek, mint azt korábban képzeltük.
A csillagászat több ezer, távoli csillag körül keringő világot, vagyis exobolygót fedezett fel az elmúlt évtizedekben. Az ilyen égitesteket nemcsak felfedezni, de megismerni is nehéz – pedig minket elsősorban az izgat, hogy mennyire hasonlítanak a Földre, milyen például a kémiai összetételük. Ez utóbbiról igyekezett közelebbit megtudni Siyi Xu csillagász és Keith Putirka geológus.
A fehér törpék csillagok összeomlása után megmaradó csillagmagok, tömegük a Napéhoz, méretük viszont a Földéhez hasonló. Az egykor körülötte keringő bolygók a csillagba zuhanva „szennyezik” annak atmoszféráját, amely alapértelmezetten kizárólag hidrogénből és héliumból állna. A tudósok ezt a szennyezést elemezve következtetnek az egykori bolygók összetételére.
Putirka és Xu 23 szennyezett fehér törpét vizsgáltak a Naprendszer 650 fényéves környezetében a hawaii W. M. Keck obszervatórium és a Hubble űrteleszkóp segítségével. A kalcium, szilícium, magnézium, vas és egyéb elemek mennyisége alapján rekonstruálták, hogy milyen kőzetekből állhattak az egykori bolygók.
Az eredmények sokkal változatosabb összetételt mutattak, mint amit a Nap körül keringő bolygóknál ismerünk.
A szennyezett fehér törpék körül keringő egykori bolygók közül sok hasonló a Földhöz, de a többség a Naprendszerben szokatlan kőzetekből áll
– magyarázza Siyi Xu.
Bizonyos kőzetek több vizet kötnek meg, mint a földiek, ami komoly hatással lehet az esetleges óceánok kialakulására. Más kőzetek sokkal alacsonyabb hőmérsékleten olvadnak, és vastagabb kérget képeznek, mint a Földé, és vannak gyengébb kőzetek, amik elősegítik a lemeztektonika kialakulását
– mutatott rá Putirka.
A pontos összetétel megismeréséhez a fő elemek mellett a kevésbé gyakori elemek mennyiségét is megmérték, mint az alumínium vagy a lítium. Putirka és Xu megállapította, hogy sok esetben a magnézium szokatlanul nagy mennyiségben van jelen, ami a kutatók szerint a bolygók belsejéből származik.
A páros cáfolta azokat a korábbi következtetéseket, amelyek a fehér törpékből származó adatok alapján kontinenseket hordozó bolygókérgek meglétére vonatkoztak. Mint mondták, a bolygó felszínén található kéreg olyan elenyésző részét képezi a bolygó tömegének, hogy az adatokból lehetetlen annak minőségére következtetni.