A cég korábban már jelentkezett az amerikai védelmi minisztérium (DoD) által meghirdetett projektekre, amin a dolgozók felháborodtak, mire a Google visszalépett a projektektől. A techóriás most újra megpróbálkozik egy katonai projekttel, felhőszolgáltatások biztosítására pályázik a Pentagonnál.
A New York Times által közölt riport alapján a Google felhőszolgáltatásokért felelős részlegének, a Google Cloudnak a mérnökeit a cég átrendelte, hogy a Joint Warfighting Cloud Capability DoD-projekten dolgozzanak. A védelmi minisztérium leírása szerint a program arra szolgál, hogy „biztosítsa az amerikai haderő dominanciáját a hagyományos és a nem hagyományos csatamezőkön is”.
A Pentagon több milliárd dolláros projekttel számol, melyhez több cég jelentkezését várják, ezek között lehet a Google is. A jelentkezőktől a program megköveteli, hogy hozzáférést nyújtsanak döntő jelentőségű háborús adatokhoz több biztonsági szinten (beleértve a titkosított és a szigorúan titkos információkat is), emellett elvárás, hogy fejlett adatelemzési szolgáltatást biztosítsanak a védelmi minisztériumnak, mely valós időben segítse az adatok alapján vezérelt taktikai döntéshozatalt.
Ezeket a feladatokat részben mesterséges intelligencia (MI) látná el, ennek alkalmazhatóságára azonban a Google-nak szigorú kritériumai vannak, melyeket a 2018-as dolgozói „lázadás” után fogalmaztak meg. 2018-ban a Google jelentkezett a Pentagon Project Mavenjében történő együttműködésre. A Project Maven tervei között szerepelt egy olyan rendszer, mely a mesterséges intelligencia segítségével sokkal (értsd: minden korábbinál) pontosabb elemzést biztosítana a drónfelvételek alapján. Az MI járművek és célpontok mozgását követte volna, illetve előrejelzéseket is kellett volna készítenie. A Google több ezer alkalmazottja írt alá nyílt levelet, melyben azt kérték a cégtől, ne segítse a hadsereget; több tucat munkatárs pedig fel is mondott.
Ezt követően
a Google az általa fejlesztett mesterséges intelligencia felhasználására vonatkozó etikai kódexet vezetett be, melyben szerepel, hogy a mesterséges intelligencia nem segítheti fegyverek vagy megfigyelőrendszerek működését, melyek veszélyeztethetik az alapvető emberi és szabadságjogokat.
Ugyanakkor a Google azt nem kötötte ki 2018-ban sem, hogy nem dolgozik együtt a továbbiakban a hadsereggel, hiába álltak az alapítók által megfogalmazott küldetésnyilatkozattal szemben a vállalat hadászati célra is használható fejlesztései.
Jelenleg a Google Cloud részlege által fejlesztett, mesterséges intelligenciára épülő technológiát használja például az amerikai haditengerészet, hogy drónfelvételek segítségével meghatározzák, mely hajóik szorulnak karbantartásra. A légierő is szeretné bevezetni ugyanezt a rendszert saját flottája állapotának monitorozására. Az egyelőre kérdéses, hogy a mostani DoD-projekt milyen szinten és pontosan mire használná a Google MI-ját. A cég szóvivője által közzétett nyilatkozat szerint a techóriás továbbra is szilárdan elkötelezett a köz(igazgatási) szektor igényeinek kiszolgálására, amibe a védelmi minisztérium is beletartozik.
A Maven-projekt után a cég dolgozói között dolgozói szakszervezet alakult, mely figyeli, milyen célokra használja a cég a munkatársak által kifejlesztett technológiákat. Közleményük szerint a dolgozók a mostani projekt ellen is fel fognak lépni, és teljes átláthatóságot követelnek arról, milyen valódi hatása van munkájuknak a világra. Megerősítik, fejlesztéseik nem szolgálhatják az erőszak állandósítását országhatáron belül és kívül sem.