Vezetéstámogató rendszer. Így hívják azt a több részből álló szerkezetet, amit a Siemens épített be egy fővárosi Combinóba. Egyrészt azért abba, mert ez a típus a cég sajátja, másrészt azért, mert ezek a szerelvények a világ egyik legfrekventáltabb vonalán közlekednek a Nagykörúton, vagyis a legautentikusabb körülmények között tesztelhető. 

Az STA (Siemens Tram Assistant) rövidítésű kütyü a járművezető munkáját segíti azzal, hogy felismeri a kockázatos forgalmi szituációkat, és ezekről azonnal figyelmeztetést ad. A rendszer jellegzetességét az adja, hogy a járműre telepített szenzorok a villamos haladási irányát, valamint a forgalmi közeget is pásztázzák. 

A technológia mérsékelheti az emberi tényezőkből fakadó balesetek számát és mértékét, ezzel együtt pedig jelentősen hozzájárulhat a közlekedés biztonságosabbá válásához. 

Hasonló elven működik, mint a három évvel ezelőtti Innotrans kiállítás alkalmával a Siemens által Potsdamban bemutatott önvezető villamos prototípusa. Kiváló lehetőség számunkra, hogy e technika élesben tesztelhető itt, ahol maga a termékfejlesztés is folyik

– emelte ki a Siemens Mobility ügyvezető igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján.  Ludvig László rámutatott: azt mindenki tudja, hogy a 4-es metró szerelvényei vezető nélkül, távirányítással közlekednek, az viszont kevésbé ismeretes, hogy a 2-es és a 3-as metró is automatikus üzemmódban halad az állomások között. 

Persze a metróforgalmat nemigen akadályozza más, ezért a villamosoknál sokkal összetettebb a feladat. 

A jelenleg is zajló, úgynevezett „néma üzemmódú”, vagyis a hang- és fényjelzést nélkülöző tesztelést az egyik utasforgalomban közlekedő Combinón végzik, az elsődleges cél pedig az adat- és tapasztalatgyűjtés, ezek kiértékelése után pedig a rendszer finomhangolása. 

A mai sajtóbemutatón a Hungária kocsiszínben lehetett megtekinteni a berendezést működés közben. Fel lehetett szállni a teszt-villamosra, és megtapasztalni, milyen az, amikor egy sínekre lépő gyalogos miatt élesedik a rendszer.  A rendszer elég korán detektálta a veszélyhelyzetet, így anélkül fékezhetett le a sofőr, hogy az utasok előrerepültek volna a vezetőfülkéhez. 

Évente 400–450 balesetben részesek járműveink, de ezeknek csupán 15 százalékában történnek a BKV hibájából

– mutatott rá már a BKV villamos ágazatának üzemigazgatója. Borbás Péter Dániel hozzátette, hogy bár ez alacsony szám, de egyetlen ilyen eset is több, mint amennyit szeretnének. Ezért fontolják meg  minden olyan technológia alkalmazását, ami hozzásegítheti a közlekedési vállalatot ehhez a célhoz.