Lassan egy évvel ezelőtt a Pfizer oltása lett az első lehetőség a koronavírus elleni igazán hatékony védekezésre – a távolságtartás és a maszkok viselése mellett –, nem sokkal később pedig megérkezett a Moderna vakcinája is. Az Index a héten sorozatot indított, amelyben egymás után mutatja be a koronavírus elleni harcban bevetett vakcinákat. Ezúttal a Moderna-oltásról lesz szó.
A fejlesztésben és vészhelyzetben történő alkalmazásra kiadott engedély megszerzésében a Moderna vakcinája minimális késéssel követte a Pfizert. Az Egyesült Államok gyógyszerhatósága tavaly december 18-án hagyta jóvá az ilyen alkalmazást 18 éves kor feletti páciensek részére.
Az első jóváhagyást megelőző klinikai vizsgálatokban, amelyekben harmincezernél is több ember vett részt,
a Moderna vakcinája a Pfizerhez hasonlóan jól vagy talán egészen picit még jobban is teljesített.
Az oltás a koronavírus által okozott betegséget 95 százaléknál is nagyobb hatásossággal védte ki. Első azonban csak egy lehet. Itt nem is a néhány napos lemaradásról van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy a Pfizer lényegesen jobban fel volt készülve a tömeggyártásra.
Ez persze nem is meglepő, hiszen előbbi egy hatalmas multinacionális gyógyszergyártó, a világ egyik legnagyobbja, míg
a másik gyakorlatilag egy startup.
A Pfizer vakcinagyártásban is szerzett már korábban tapasztalatokat, igaz ugyan, hogy nem vírusvakcinák terén. A Modernának ezzel szemben soha semmilyen terméke nem volt még, bár az mRNS-technológia úttörőjének számít évek óta. Ez a gyártó azonban nem a fertőző betegségek elleni vakcinák terén látta a technológia lehetőségét, hanem sokkal inkább a rosszindulatú daganatok elleni védekezésben.
Így tehát ugyan a lemaradás a gyógyszerhatóság által történő jóváhagyás terén mindössze néhány napos volt a nagy konkurenssel a szemben, a tömeges szállítások és a vakcina felhasználása azonban messze elmaradt a Pfizertól. Úgy tűnt, hogy azonnali hátrányként jelentkezik az is, hogy míg a Pfizer rögtön 16 éves kortól tesztelte és tudta engedélyeztetni saját oltóanyagát, a Moderna ezzel szemben (a többi vakcinagyártóhoz, például az AstraZenecához vagy a Janssenhez hasonlóan) csak 18 éves vagy annál idősebb betegeket vont be az oltások kezdeti vizsgálatába. Ezzel gyakorlatilag azonnal további lemaradásba került.
A Moderna ugyan a Pfizerhez hasonlóan szintén azóta kivizsgálta vakcináját 12 éves kor fölötti páciensek esetében is, és az engedélyezést is kérvényezte az amerikai gyógyszerhatóságtól, ezt azonban a mai napig nem kapta meg. Ennek oka főként a fiatal férfiakban tapasztalt, bár igen ritka, de a placebóhoz képest gyakrabban előforduló szívizom-gyulladásos esetekben rejlik. Ehhez hasonlóan a Moderna-oltás a Pfizerrel ellentétben nem engedélyezett még az 5–11 éves korú gyermekek esetében sem, bár a Moderna bejelentése szerint az oltás az ilyen korúak számára is biztonságos, és azóta a kérelmet be is adták nemcsak az amerikai, de az európai uniós hatósághoz is.
A kezdeti vizsgálatokban ugyan csak minimális különbséget mutatott a Moderna a Pfizer-vakcinához képest hatásosság tekintetében, mindkét oltás messze az előzetes várakozások fölött, 94-95 százalékos gyakorisággal volt képes megelőzni a koronavírus által okozott súlyos vagy akár halálos betegséget.
A Moderna-vakcinával beoltott 69 millió amerikainak – és persze sok, hasonló cipőben járó honfitársunknak is – mindenképpen jó hír, hogy a különbség az idő múlásával nagyobb lett. Erről számolt be egy friss tanulmány, amely szerint a hónapok elteltével egyre nyílik az olló a két oltás között, méghozzá a Moderna javára. Ebben feltehetőleg az időközben egyre jobban terjedő delta- (indiai) variánsnak is szerepe lehet, amely ellen a Moderna-oltás talán nagyobb védelmet nyújt.
A vizsgálatban a Moderna nemcsak a Pfizer vakcináját múlta felül, hanem az Amerikában engedélyezett másik oltást, vagyis a Janssen-vakcina teljesítményét is.
Ebben talán az is szerepet játszhat, hogy a Moderna-védőoltásban egyszerűen több a hatóanyag: míg a Pfizer-védőoltásban 30, addig a Moderna-vakcinában 100 mikrogramm vírusnukleinsav található.
Ha nagyon le akarnánk egyszerűsíteni a dolgot, bizonyos dóziskeretek között azt mondhatjuk el, hogy több hatóanyag természetesen több hatást eredményez. Ez azért nem ennyire egyszerű persze, de a gyakorlat szempontjából most tételezzük fel ezt. E logika mentén haladva azon sem lepődünk meg, hogy több hatóanyag több mellékhatással is járhat. Ez most bebizonyosodni látszik.
Míg kezdetben a Moderna vakcinájával kapcsolatban főként az allergiás reakciók fellépése volt gond, amire az FDA már áprilisban figyelmeztetett, mostanra a hangsúly a szívizomgyulladások felé terelődött. Eleinte ezt mindkét mRNS-vakcinával kapcsolatban vizsgálták, mostanra azonban úgy tűnik, hogy ez inkább a Moderna védőoltásával kapcsolatban jellemző. Az amerikai gyógyszerhatóság ezért ki is adott egy kiegészítő nyilatkozatot, amelyben erre hívják fel a figyelmet. Azt továbbra is hangsúlyozza a hatóság, hogy az oltás haszna messze meghaladja annak veszélyeit, ezért alkalmazása továbbra is javasolt. Az európai uniós felügyeleti szerv is ezen az állásponton van, de néhány tagállam, így például Franciaország és Németország a saját hatáskörében inkább beszüntette a Moderna-oltás adását 30 éves kor alatt. Ez nem azt jelenti, hogy 30 éves kor alatt ne lenne az oltás haszna nagyobb, mint annak veszélyei, de ha van biztonságosabb alternatíva, akkor persze logikus afelé fordulni.
Itt teljesített a legjobban a Moderna-vakcina. Ugyan indirekt marker, hiszen minket nem az antitestek szintje, hanem a betegséggel szemben nyújtott védelem érdekel elsősorban, de akkor is figyelemre méltó eredmény, hogy
az emlékeztető oltások terén messze a Moderna vakcinája produkálja a legmarkánsabb ellenanyagválaszt.
Ezt oltáskeverés esetén is tudja, tehát nekünk, magyaroknak, ahol az emlékeztető oltásokat a kezdetektől fogva elsősorban a vakcinák keverésével alkalmaztuk, ez különösen érdekes. Fontos adalék azonban, hogy az amerikai gyógyszerhatóság emlékeztető oltás beadása esetére a Moderna-vakcinát fél dózisban, tehát 0,25 mL beadását javasolja az első két, egyenként 0,5 mL dózis után hat hónappal. Ezalól a szervátültetés után levő, illetve súlyos immunhiányos állapotban szenvedő betegek jelentenek kivételt: az ő esetükben a harmadik dózist is 0,5 mL mennyiségben javasolja az amerikai hatóság, az FDA.
A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár, napi szinten kezel koronavírus-fertőzött betegeket.
(Borítókép: Brian van der Brug / Los Angeles Times / Getty Images)