A pandémia alatt világszerte megugrott a depressziós és egyéb pszichiátriai tünetek és betegségek száma. Ebben szerepe lehet a bizonytalanság miatti stressznek, a megváltozott életkörülményeknek, a korlátozó intézkedéseknek, a többszöri karanténidőszaknak, az online életnek, tanulásnak, a gazdasági nehézségeknek, a megnövekedett munkanélküliségnek és a hozzátartozók elvesztésének is – mondta a Magyar Narancsnak Balázs Judit pszichiáter szakorvos, az ELTE Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia tanszékének tanszékvezető professzora.

Hozzátette:

A koronavírusból felgyógyultak az utóbbi évben kezdtek jelentkezni depressziós tünetekkel, ezért nagyon az elején vagyunk a kutatásoknak. A kérdés megválaszolását az is nehezíti, hogy a depressziónak általános esetben sem ismerjük a pontos eredetét, bár nagyon sokat tudunk, például azt, hogy a depressziós betegeknél megváltozik egy agyi ingerületátvivő anyag, a szerotonin működése. Ezért adunk szükség esetén olyan gyógyszert, amely a szerotoninrendszerre hat.

A tünetek közül a leggyakoribb a folyamatos fáradtság, a motivációhiány és az alvászavar – mutatott rá Balázs Judit.

Mint elmondta,

a depressziónak van komoly gazdasági hatása is, számszerűsíthetők az adatok. Aki valamilyen pszichiátriai problémával küzd, például depressziós, annál a munkából kiesett napok száma is nő. A nem felismert és kezelt depresszió nem csak a magánembert terheli, hanem konkrét összegekre lefordítható gazdasági terhet is jelent. Nagyon fontos tudni és tudatosítani, hogy a depresszió egy betegség, s bármelyikünkkel megtörténhet. És fontos azt is tudni, hogy a depresszió kezelhető betegség, enyhébb esetben pszichoterápiával, súlyosabb esetben pszichoterápia és gyógyszeres kezelés kombinációjával. Magától azonban nem tudja megoldani az ember, nem azért, mert gyenge, hanem azért, mert beteg.