A Northeastern Egyetem kutatóközpontjában már a járvány berobbanása előtt azt jósolták, hogy nagy baj lesz ebből a vírusból – idézte fel Csíkszeredán a Bonstonban élő, de erdélyi születésű Barabási Albert-László.
Kutatóként mindig tudtuk, hogy lesz majd egy ilyen járvány. Csak a méretét, az időpontját és az elhalálozási rátáját nem tudtuk meghatározni
– jelentette ki hazalátogatásakor az amerikai professzor, akinek a laboratóriumában 6000 orvosságot teszteltek majom-, majd emberi sejtekben a koronavírus elleni gyógyszer kifejlesztése érdekében.
Barabási emlékeztetett, hogy első perctől tudták, a vakcinák nem nyújtanak százszázalékos védettséget, de ha egy oltott személy megbetegszik, az nem bizonyíték arra, hogy az oltás hatástalan.
Az oltás effektivitása már mérhető: tízből 3-4 ember el fogja kapni a betegséget, és ez hozzátartozik a folyamathoz
– mondta, hozzátéve, hogy a társadalomban mindig is jelen lesz ez a vírus, kiirtani nem lehet, de ha megfelelő immunitás épül ki a népességben, akkor irrelevánssá válik a jelenléte. Ehhez azonban elképzelhetőnek tartja, hogy mostantól félévente kell oltakozni.
„Komoly vitát váltott ki, amikor az Egyesült Államokban az oltáshoz kötötték a tanárok és orvosok munkavállalását. Elárulom, jelenleg is vannak orvosaink és tanáraink, nem állt le az élet” – fogalmazott a kutató, aki kormányzati hibának tartja, hogy Amerikával ellentétben a gyógyszertárakban nem lehet igényelni az oltást. Ausztria példáját hozta fel, ahol Európában egyedülálló módon kötelezővé tennék az oltást.
Nem arról van szó, hogy hatvanszázalékos az átoltottság, és mégis baj van. Sokkal inkább, hogy a meglévő negyven százalék körében továbbra is terjed a vírus
– mutatott rá Barabási, aki szerint ilyen arány mellett nincs nyájimmunitás a vírussal szemben. Vagyis aki be van oltva, az védve van, de terjeszteni tudja a vírust, így aki nem vette fel az oltást, az éppolyan veszélyben van, mint a járványhelyzet elején mindenki.
(via Székelyhon)