Miközben egyre sürgetőbb a megújuló energiára való átállás, komoly vita folyik azzal kapcsolatban, hogy megvalósítható-e a gyakorlatban. Egy kutatókból álló nemzetközi csapat friss kutatásával igyekszik egyszer és mindenkorra lezárni a kérdést: eredményeik szerint a fejlett ipari országok energiaigénye szél- és napenergiával fedezhető, amennyiben kiépül az energiatermelés szakaszosságát kiegyensúlyozó energiatároló infrastruktúra.

A szél- és napenergia a kereslet nyolcvan százalékát fedezné a legtöbb helyen, a kritikus pontot jelentő komolyabb tároló vagy ráadás-generátorkapacitás nélkül

– mondja a Kaliforniai Egyetem munkatársa, Steven Davis.

Viszont országtól függően akár többnapos időszakok is lehetnek az évben, amikor az igényeket energiatárolóból vagy más nem fosszilis forrásból kellene fedezni egy zéró karbon jövőben

– tette hozzá.

A megújuló energiaforrások a szélturbinák vezetésével az országok energiaigényének 72–91 százalékát fedezhetnék energiatárolók nélkül. Tizenkét órás tárolói kapacitással ezt 83–94 százalékra lehetne emelni – egy ilyen rendszerben már a napenergia lenne a fő energiaforrás.

Mindez persze a megfelelő kapacitások kiépítését feltételezi. A kutatás nem annyira a termelési kapacitásokra, hanem azok megbízhatóságára fókuszált. Nemcsak a megújuló rendszerek termeléséhez szükséges szél és napfény mennyisége, hanem a populáció és energiaigénye is változó. A modellek szerint a nagyobb, déli országoknak könnyebben menne az átállás, mivel nagyobb részben támaszkodhatnának napenergiára.

A kisebb északi országok, mint Németország gyakrabban szorulnának tartalékenergiára, persze a források egyesítése a dán szélenergiától a spanyol napenergiáig, illetve hosszú távú energiatárolók kiépítése segítene a probléma kezelésében.

A történelmi adatok alapján az Egyenlítőtől távolabb fekvő országok időnként sötét, szélcsendes időszakokat tapasztalhatnak, amikor a fény- és szélenergia egyaránt korlátozott

– mutatott rá Dan Tong, a kínai Csinghua Egyetem munkatársa.

Németországban nemrég volt egy ilyen időszak, amely két hétig tartott, ami miatt a németek a fosszilis üzemanyagokat használó erőművek beindítására kényszerültek

– tette hozzá.

Az Egyesült Államok esetében ugyanakkor az energiaigény 85 százalékát tudnák szél- és napenergiával fedezni, de más országok bevonásával még jobb eredményt érhetnének el.

Az elemzők nem számoltak a megújuló kapacitások kiépítésének költségeivel vagy az energiatovábbítás során keletkező veszteségekkel.

A világ körül egyértelmű geofizikai korlátok vannak a megújuló energiák termelésében. A lényeg, hogy különbséget kell tennünk a nehéz és élhetetlen között. Nehéz lesz teljesen kiküszöbölni a fosszilis energiaforrásokat az energiamixből, de elérhetjük a célt, ha a technikai, gazdasági és társadalompolitikai célok mind egy irányba mutatnak

– szögezte le Davis.

(Science Alert)