Karikó Katalin mellett az ember nem veszíti el a motivációját – mondta el Pardi Norbert molekuláris biológus, aki a Pennsylvaniai Egyetem Mikrobiológiai­ Tanszékén vezeti saját laboratóriumát. A tudós egy évtizede együtt dolgozik Karikó Katalinnal és Drew Weissmannal a koronavírus elleni mRNS-vakcinák alapjait jelentő technológián.

Pardi Norbert közölte, hogy még nem tudják pontosan, hogy az m-RNS alapú vakcinák meddig védenek a koronavírus ellen.

Ez függ az egyéntől, elsősorban attól, hogy milyen az immunrendszere. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy a második oltás után négy-hat hónappal kérjük a harmadikat, főként a fokozottan veszélyeztetett csoportok esetében. A nagy kérdés, hogy mi lesz ezután. Elképzelhető, hogy nem lesz szükség újabb oltásra, mert olyan magas szintű lesz a védettségünk, de az sincs kizárva, hogy jövő ősszel ismét oltatni kell magunkat.

Úgy gondolja, hogy a jelenlegi vakcinák nem képesek élethosszig tartó védettséget nyújtani, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy csupán négy-öt évente kell emlékeztető oltás. Abban is bízik, hogy amennyiben elegendő embert beoltanak, akkor a kórokozó nem okoz többé pandémiát  – derül ki a Magyar Nemzetnek adott interjúból.

Véleménye szerint az oltásoktól való félelemben több szempont is szerepet játszik. Mint elmondta, az egyik, hogy az oltásokkal kapcsolatban nagyon sok, sokszor egymásnak ellentmondó információt hallani, amelyekből a laikusok nehezen vagy nem tudják kiválogatni a tudományosan megalapozott közléseket.

A szakemberekre kellene hallgatni, ebben az esetben az orvosokra, immunológusokra, virológusokra, biokémikusokra, és nem olyanokra, akik nem rendelkeznek ezen a téren alapos tudással. Én sem adok tanácsot az autószerelőnek, hogy mit tegyen a futóművel, hiszen nem értek hozzá. Ugyanakkor bármerre járok, mindenütt azt tapasztalom, hogy sok embernek mondhatnak bármit, a hitén, az előítéletein nem sikerül áttörni. Úgy sem, ha a közvetlen környezetében hal meg valaki a koronavírus-fertőzés következményeként. Azt vallom, nagyon fontos az őszinte kommunikáció és a megfelelő tájékoztatás a szakemberek részéről, ugyanakkor az ezen a téren laikusoknak bízniuk kell azokban, akik sok éve vagy évtizede vakcinákkal, kórokozókkal vagy éppen az immunrendszer működésével foglalkoznak. 

Arról, hogy a várakozásokkal ellentétben Karikó és Weissmann idén nem kapta meg a Nobel-díjat, Pardi Norbert úgy nyilatkozott, hogy

ez nagyon fontos felfedezés, amit előbb-utóbb a Nobel-bizottság is elismer majd. Nem voltam csalódott, úgy gondolom, hogy valamikor a következő években az érintettek megkapják a Nobel-díjat. Nem kell túldramatizálni a késést.