Egy rénszarvast a tengerbe üldöző, majd ott vele végző jegesmedvét rögzített egy lengyel tudományos megfigyelőállomás csapata a Spitzbergákon 2020. augusztus 21-én. Ez volt az első alkalom, hogy ember megfigyelte és rögzítette, amint egy jegesmedve szarvasra támad és végez is vele.
A megfigyelés azért lehet jelentős, mivel bizonyítékkal szolgálhat arra a felvetésre, hogy a jegesmedve étrendje változik a globális felmelegedés és a sarki jégtakarók olvadásának következményeként.
A jegesmedvék a jégmezőkön vándorolva a nyári hónapokban főként az energiadús, zsíros tápláléknak számító fókára vadásznak.
Az elmúlt évtizedekben az egyre csökkenő jégfelület következtében azonban egyre több időre maradnak a jegesmedvék a szárazföldön, ugyanis a jég visszahúzódásával nem tudnak fókára vadászni.
Helyettük más, szárazföldön élő táplálék után kell néznie a sarkkör királyainak.
A szárazföldi táplálék jelentősége a jegesmedvék étrendjében azonban vitatható, írja a Polar Biology című lapban most megjelent tanulmányában a videofelvételt készítő csapat tagja, Izabela Kulaszewicz. A kutató és két társa feltételezi, hogy a szárazföldi patások helyettesítő zsákmányt jelenthetnek a jegesmedvéknek a fókák helyett, hiszen kellő energiát biztosíthatnak, és a medvék természetes előfordulási területén nagy számban is élnek; a Spitzbergákon a felmérések szerint nagyjából háromszáz jegesmedve és húszezer rénszarvas él.
Kulaszewicz és a tanulmányt jegyző két társa szerint a videóra vett incidens egyike azoknak a megfigyeléseknek, amelyek bizonyítékként szolgálnak arra, hogy a jegesmedvék egyre többször próbálják szárazföldi zsákmánnyal pótolni a jégmező visszahúzódásának következményeként elérhetetlenné váló fókákat. Ez a hipotézis egybevág azzal a korábbi tanulmánnyal, amely azt mutatta be, hogy 2015 óta a csökkenő jégfelület hatására a jegesmedvék gyakrabban próbálnak kacsák és ludak fészkeinek kifosztásával táplálékhoz jutni.
2000 előtti forrásokra hivatkozva Kulaszewiczék állítják, hogy a Spitzbergákon élő jegesmedvékre nem jellemző, hogy a rénszarvasra támadjanak.
Vannak viszont arra utaló jelek a lengyel kutatók szerint, hogy ez egyre gyakrabban fordul majd elő.
A globális felmelegedés okozta jégolvadás mellett azzal indokolják elméletüket, hogy 1925 óta törvény tiltja a Spitzbergákon a rénszarvasvadászatot, így egyre nagyobb szarvasállomány él a szigeteken, amely könnyebb prédát jelenthet a medvéknek is. Ráadásul a vadászat tiltásának következtében a szarvasok viselkedése is kevésbé óvatos, összehasonlítva például az amerikai kontinens északi sarkkörén élő karibukkal.
Andrew Derocher, az Albertai Egyetem professzora szerint Kulaszewiczék felvetését érdemes fenntartásokkal kezelni. Derocher szerint azért nem érdemes hagyatkozni múlt századi forrásokra, mert hatvan-hetven évvel ezelőtt jelentősen kevesebb jegesmedve, rénszarvas és ember élt a térségben, így értelemszerűen kevesebb, a mostanihoz hasonló vadászatot észlelhettek. Hozzáteszi, a modern világban mindenkinél van kamera, az interneten pedig jóval gyorsabban terjednek a hírek, mint a múlt században.
A videón látható jegesmedvét egyébként a felvétel készítése után két nappal újra látták a lengyel kutatók, amint egy rénszarvas teteméből táplálkozik. A jegesmedve számára fontos táplálék lehet a rénszarvas, amikor huzamosabb ideig a szárazföldön kell tartózkodnia, írják, ugyanakkor a szakértői vélemény továbbra is az, hogy nem jelenthet hosszú távú megoldást a rénszarvasalapú diéta a jegesmedvék sebezhető helyzetére.
Ennek oka, hogy a jegesmedvék kitűnő úszók, ám szárazföldön lomhák, így nem tudnak lépést tartani például a rénszarvasokkal. A videón látható állatnak is az lehetett a veszte, hogy a jegesmedve be tudta kergetni a vízbe, amivel megváltoztak az üldöző és az üldözött közti erőviszonyok.
A jegesmedvék jövőjét illetően a tudósok úgy vélik, nincs elég jég ahhoz, hogy fennmaradjon a mostani populáció. Derocher szerint a Spitzbergákon élő Barents-tengeri jegesmedvék az olvadási trend alapján még ebben az évszázadban eltűnhetnek.
(Borítókép: Egy jegesmedve sétál a Spitzbergákon 2015. július 20-án. Fotó: Wolfgang Kaehler / LightRocket / Getty Images)