Tényleg léteznek, csak a tálalás lett túl szenzációs. Bár az önsokszorosító mesterséges biológiai élet leginkább egy ZS-kategóriás horror témájának tűnik, valójában nem veszélyes, mert egyelőre a technikai fejlődés kezdetén jár, csak szigorúan laboratóriumi körülmények között életképes.
Amerikai tudósok olyan robotokat hoztak létre, amelyek szaporodásra is képesek – számolt be a hírről a CNN. Xenobotoknak nevezett mesterséges organizmusokat már korábban is létrehoztak, ami az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ban megjelentetett eredményben igazán hírértékkel bír, az az, hogy ezúttal szaporodnak is.
Az Ars Technica ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a Vermont, Tufts, és Harvard egyetemek kutatói a publicitás érdekében enyhén túldimenzionálták az eredmény leírását, és valójában nem beszélhetünk reprodukcióról.
A xenobotok onnan kapták nevüket, hogy a Xenopus laevis afrikai karmosbékák őssejtjeiből készülnek. A közel egymilliméteres labdákat 2020-ban mutatták be először, amikor kiderült, hogy képesek mozogni és gyógyulni.
Többnyire azt gondoljuk, hogy a robotok fémből és kerámiából vannak, de a lényeg nem az, hogy miből van, hanem az, hogy mit csinál, vagyis hogy az emberekért cselekszik. Ez itt egyfajta robot, de ugyanakkor egy béka genetikailag nem módosított sejtjéből álló organizmus is
– mondta a John Bongard, a Vermont Egyetem robotikaprofesszora a CNN-nek.
Az őssejtek alaphelyzetben gömbölyűek voltak és replikálódnak, de csak nagyon ritkán. A kutatók mesterséges intelligencia segítségével több millió különböző sejtformát modelleztek, így jutottak el a 80-as évek legendás videójátékának főhősére, Pac-Manre emlékeztető formához. Ehhez az őssejtet mikroszkóp alatt enyhén kilapították, kivágtak belőle egy darabot, majd elengedték. Ha robotot a petricsészében hagyták, pár nap alatt a szájával összetolta a többi sejtet és „kinetikus replikációnak” nevezett folyamat során sejtgombócokká alakította őket.
Bár az önsokszorosító mesterséges biológiai élet leginkább egy ZS-kategóriás horror témájának tűnik, valójában nem veszélyes, mert egyelőre a technikai fejlődés kezdetén jár, csak szigorúan laboratóriumi körülmények között életképes, és elszánt bioetikusok felügyelik. A kutatók szerint a xenobotok a jövőben gyógyszereket szállíthatnak a testben vagy mikroműanyagokat gyűjthetnek a tengerekben.
Az Ars Technica interpretációja kicsit árnyalta a képet: rámutattak, hogy a béka őssejteknek két fontos tulajdonságuk van. Az egyik, hogy szeretnek egy csomóba összeállni, a másik hogy az egyes sejtek csillóik segítségével körmozgást végeznek, míg ha elegendően összeverődnek, a csoportosulás csillóinak mozgása szinkronizálódik, és együtt pörögnek tovább. Ez a folyamat viszont nagyon nem hatékony. A xenobotosok ezen változtattak azzal, hogy az őssejteket sebészi úton a mesterséges intelligencia által feltalált formára alakították. Ami a replikációhoz szükséges, hogy az őssejtek kellő számban álljanak össze, és a xenobotok ezt hatékonyan megvalósították.
A gond persze az, hogy ez úgy szaporodás, hogy közben nem az:
a Pac-Manek három generációnyi őssejtet produkáltak mielőtt odavesztek, de az ő utódaik sebészeti beavatkozás híján ugyanolyan gömbölyűek lettek.
A kutatók ráadásul a tényleges petricsészék helyett a számítógépes modellekre nyergeltek át, ahol valami egészen elképesztő irányt vett a tudományos munka: azon kísérleteztek, hogy tudnak békaőssejtek hiányos áramköröket működő áramkörökké alakítani úgy, hogy replikáció közben a folyadékban lebegő drótoknak ütköznek. Erre pedig egy olyan állítást alapoztak, hogy a őssejtgombócok replikáció mellett hasznos munkát végeztek. Tetszenek érteni.
Az Ars Technika szerzője szerint annyi a szenzációhajhászástól eltekintve a szakemberek javára írható, hogy bizonyos sejteket az ipari robotoknak megfelelő, szakosodott működésű eszközökké tudtak alakítani.
(Ars Technica, CNN)