Majdnem 1900 éves közvetlen bizonyítékot találtak Angliában arra, hogy a Római Birodalomban a keresztre feszítést tényleg alkalmazták büntetési módszerként. A csontváz, amelynek bokájában megtalálták a szöget, amellyel keresztre feszítették, egy 2017-es építkezés során került elő, ám csak most, a részletes laboratóriumi vizsgálatot megelőző tisztításon találták meg benne a sarkat átszúró szöget.

A szakértők a Guardiannak adott nyilatkozata szerint ez eddig a legjobb lelet, amely a római keresztre feszítések gyakorlatát igazolja. Világszerte összesen négy jelentett leletről tudni, amelyek betekintést engednek abba, hogyan végezhettek ki kereszten embereket a rómaiak. 

Az első 1968-ban Izraelben, szintén egy építkezésen került elő, abban szintén találtak egy sarokcsontot átszúró szöget, viszont az izraeli lelet rossz állapota miatt azt kételkedés övezi.

Arról, hogy a Római Birodalom a keresztre feszítést a büntetés egyik formájaként alkalmazta, rengeteg írásos feljegyzés maradt, tárgyi bizonyíték viszont kevés. Ennek oka részben az lehet, hogy a keresztre feszítést leginkább rabszolgák és a társadalom alacsonyabb rétegeinek büntetéseként alkalmazták, a kereszten halálukat lelők testét pedig nem adták át a családoknak, így nem földelhették el. Azzal, hogy a halál beállta után is a kereszten hagyták a testeket, egyrészt fokozták a büntetést, hisz nyilvánosan megalázták az elítélt családját, másrészt elrettentő példával szolgáltak. A hullák legtöbbször elrohadtak a kereszten, vagy vadállatok martalékává váltak.

A feljegyzések szerint a rómaiak gyakran használtak a keresztre feszítéshez kötelet szögek helyett – hisz úgy könnyebben újrahasznosíthatták a keresztet egy újabb kivégzéshez –, így ez magyarázhatja, miért maradt fenn kevés tárgyi bizonyíték.

A Fenstaton nevű településen most megtalált maradványok kivételt jelentenek. A halálakor 25 és 35 éves korú közé saccolt férfi csontjaira egy fával körülhatárolt sírban találtak rá egy újonnan feltárt római kori temetőben. Fenstaton környékén öt temetőt találtak az elmúlt pár évben. 

Az átszúrt bokacsont a British Archeology által publikált cikk szerint kizár minden más lehetőséget, nem találnak jobb magyarázatot a szakértők, mint a keresztre feszítés.

2017 novemberében, a lelet kiemelésekor a helyszínen fel sem tűnt, hogy egy vasdarab van a csontban, ezt csak később, a csontok megtisztításakor fedezték fel. A Cambridge-i Egyetem által elvégzett radiokarbonos vizsgálattal idén sikerült megállapítani a lelet korát, valamikor 130 és 360 közé datálják, azaz 1661 és 1891 éves közöttire. A környéken talált más csontok ezt megerősítették, a DNS-vizsgálat pedig segített abban, hogy kiderüljön, a maradványok közt nincs genetikai kapcsolat, így nem valószínű, hogy egy családba tartoztak az eltemetettek. Azt viszont sikerült bizonyítani, hogy natív populáció tagjairól van szó.

Néhány részlet a csontokon arra enged következtetni, hogy a férfi rabszolga volt: sípcsontja például teljesen elvékonyodott, ami arra utal, hogy hosszú időn át viselt lábán bilincset. Ugyanakkor ez jelentheti azt is, hogy sokáig tartották bebörtönözve. A régészeket meglepte a vizsgálat eredménye, főként az, hogy a keresztre feszített férfit a kivégzés után visszavitték a városhoz, majd eltemették.

A keresztre feszített férfi maradványát 48 másik között találták meg egy azóta elkészült lakóház építésének megkezdése előtt végzett ásatáson. A terület több különleges lelettel is szolgált, nagy arányban találtak például szarvasmarhacsontokat a közelben, ami ipari feldolgozásra enged következtetni.

(Borítókép: John Deare márvány domborműve, amely a Nagy-Britanniát megszálló Julius Caesart ábrázolja. Fotó: Universal History Archive / Universal Images Group / Getty Images)