Egy friss tanulmány állítja, a vízerőművek és a hozzájuk épített gátak globális terjedése destruktív hatással van a nagymacska-populációra, a tigrisek és a jaguárok élettere, így az állatok száma is jelentősen csökkenhet.
A Communications Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az ázsiai gátépítések és vízerőmű-építések hatással vannak a világ megmaradt tigriseinek egyötödére. Kína egyes részein közvetlen összefüggésbe hozzák a megújuló energiaforrás kihasználására épített erőműveket a tigrisek kihalásával, és azt jósolják, Brazília jaguárállományára is hasonló sors várhat.
Bár egyedszámuk bizonyos helyeken az elmúlt években nőtt, a tigrisek a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján továbbra is veszélyeztetett státuszban vannak, 3500 körüli számú ragadozó él még szabadon. Ha viszont évszázados távlatban nézzük, korántsem jó a helyzet,
száz év alatt a bolygó tigriseinek kilencven százaléka eltűnt.
Hasonlóan rossz a jaguárok helyzete is, a Dél-Amerikában élő ragadozók száma megfeleződött.
Ahogy egyre több helyen törekednek megújuló energiát használni, s így terjednek a vízerőművek, tovább romolhatnak a nagymacskák túlélési esélyei. A tanulmány szerzői száznál is több olyan gátat azonosítottak, melyek benyúlnak a tigrisek természetes élőhelyébe, vagy az építési tervek alapján meg fogják zavarni a jaguárokét. Számításaik alapján 13 000 négyzetkilométernyi erdős területet érintettek az építkezések, vagy került elárasztásra a gát megépülése után. A kutatók szerint ez öt tigrisből egyet érintett, a csökkenő élettér pedig csökkenő egyedszámhoz vezetett, így húsz százalékkal van kevesebb állat most azokon a helyeken, ahol vízerőmű és gát épült.
A legnagyobb probléma nem az erőmű épülete maga, hanem a működéséhez és kiszolgálásához szükséges terület, illetve a szükséges infrastruktúra. Tökéletes példa erre a Cseov Lan-tó Thaiföldön, melyre a nyolcvanas években építettek vízerőművet: 165 négyzetkilométernyi erdő lett elárasztva a duzzasztással, az egybefüggő zöld területet több száz kisebb szigetcsoportra feldarabolva. Az egykor natív tigrisek eltűntek a területről. A víz mellett az erőmű építése és működtetése során használt utak is tovább darabolják az egybefüggő területet, mely negatívan hat a nagymacskákra, hisz a zavartalan zöld vidékhez szokott állatok képtelenek túlélni a jóval kisebb, fragmentált erdőfoltokban.
Míg az ázsiai tigrisek esetében ez már a jelen problémája, a dél-amerikai jaguárokéban nem egészen. Az Amazonas területén háromszáz gát építését tervezi a brazil kormány, amivel növelnék azt a 25 ezer négyzetkilométernyi erdős részt, amit már folyamatban lévő építkezések miatt elvesztettek életterükből a jaguárok. Az előrejelzések szerint a tervezett gátépítések megnégyszerezhetik a élőhelyveszteség méretét.
Felvetődik a kérdés, hogy a befektetésből származó előnyök ellensúlyozzák-e a természetre gyakorolt negatív hatást? Neil Carter, a Michigan-i Egyetem professzora szerint a tanulmány figyelmeztetés a természetvédelmi szakembereknek, melyet figyelembe kell vegyenek a jövő hasonló beruházásainak tervezésekor. Carter szerint elengedhetetlen a gátépítési projektek átláthatóságának növelése, beleértve az ökológiai lábnyomra, a víztározó méretére, a kapacitásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozását, ezzel segítve az átfogó vizsgálatokat.
(Borítókép: Tao Zhang / NurPhoto / Getty Images)