Nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát házigazdája volt Magyarország. Az online eseményen négy kontinens huszonöt országából több mint százan vettek részt, olvasható az MTI eseményről adott tudósításában.
A rendezvény célja az európai kerecsensólyom-állomány természetvédelmi helyzetének felmérése, valamint az Európai Unió 2006-ban elfogadott kerecsensólyom-védelmi tervének felülvizsgálata volt – magyarázta az egyik szervező. Az esemény a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társszervezésében, a Grassland-Hu Life integrált projekt részeként valósult meg.
Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így
hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében.
A beszámolók alapján a közép-európai állomány 350-400 párra tehető 2021-ben, ami lassan emelkedő trendet mutat. Bulgáriában az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően ismét fészkel a kilencvenes évek végén az országból eltűnt kerecsensólyom. Az ukrán és orosz állományokról nincs sajnos pontos információ, ott a korábbi adatok és trendek alapján kétszáz pár körülire tippelik a madarak számát. A közép-európai állomány számának növekedése azonban örvendetes.
A szakemberek szerint a növekedés jelentős mértékben köszönhető a kihelyezett fészkelőládáknak, a veszélyes oszlopok leszigetelésének, illetve a fészkeket és élőhelyeket érintő védelemnek. Hazánkban az EU Life Nature programjai adtak támogatást a kerecsensólyom-védelmi projekteknek. A nyugati állományra
a legnagyobb veszélyt a középfeszültségű oszlopokon ért áramütés, a mérgezés, illetve a vadászat jelentik.
A konferencián előadás foglalkozott az orosz, illetve a kirgiz állományokkal. Folyamatban van a különleges színezetű altaji sólyom – a kerecsensólyom színváltozata – visszatelepítése az Altaj-hegységben. A nyugati (európai) és a keleti (ázsiai) kerecsensólymok közötti genetikai rokonságot vizsgáló kutatás fontos eredménye, hogy a két populáció közötti genetikai eltérés olyan szintű, ami akár a külön fajba sorolásukat is indokolhatja.
Az elkövetkező hónapokban elkészül az európai fajmegőrzési akcióterv megújítása, amelyet Magyarország terjeszt fel az Európai Bizottságnak. Hivatalos elfogadása 2022 végén vagy a következő év elején várható.
(Borítókép: Kerecsensólyom Tótkomlós határában a Nagykopáncsi-pusztán 2015. március 19-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)