A föld alá költöztek a gépfarmok, így még mindig 20 százalék az ország részesedése a kriptovaluta bányászatában.
Kína, ahogy évekkel korábban beígérte, idén májusban felszámolta az ország kriptovalutát bányászó szerverfarmjait, és szeptemberben betiltotta a kriptovalutákkal végzett tranzakciókat is. Az ország korábban 75 százalékos részesedése a bitcoin bányászatban a hivatalos álláspont és a Cambridge Egyetem becslése szerint is nulla százalékra esett vissza.
A kínai bitcoin bányászat azonban nem semmisült meg, csak átalakult – a CNBC tudósítása szerint. A Quihoo 360 kínai kiberbiztonsági cég felmérése novemberben 109 ezer aktív kriptobányász IP címet talált. A tevékenység azért maradhatott meg, mert az üzletágban vállalkozók az ismételt aktív fellépés ellenére sem voltak benne biztosak, hogy tartósan tiltott lesz a kriptovaluta-bányászat, de legalább is remélik, hogy változik a helyzet.
A CNBC által megszólaltatott, Ben álnéven említett szecsuáni bányász a tiltások hatására egyszerűen a földalatti üzemmódban folytatja az üzletet. 2015 óta foglalkozik bitcoin bányászatával és ezres gépparkja van.
Ben a kriptovaluta bányászatához szükséges számításokat végző specializált számítógépeket több különböző helyre szórta szét, így nem jelennek meg egyetlen nagy fogyasztóként a villamos hálózatban. Emellett egy részüket mérő nélküli, kisebb helyi áramforrásról üzemelteti. Egy helyen kibérelt magának egy kis helyi erőművet. Arról is tett, hogy digitális nyomainak ne legyen földrajzilag beazonosítható jellege.
Mindenütt ott vannak. Nem találnák semmilyen mintát
– magyarázza a Ben.
Elmondása szerint az erőmű üzemeltetőkkel szerencséje van, mert például hajlandók voltak falazni neki, amikor hivatalos szervek kutakodnak gyanús tevékenységek után. Ben ekkor pár napra lekapcsolta a bányáját és további lépéseket tett a hálózati forgalom elfedésére, ami titkosítva egyszerű webes forgalomnak tűnik.
Ezek lényegében pénzt nyomtatnak
– mondja gépeiről Ben, aki a bányászat révén nem csak bitcoinhoz jut, hanem bármikor nyugati valutára is válthatja azt, ami szintén olyan dolog, amire Kínában nagy a kereslet.
A kínai korrupcióüldöző szervek például folyamatosan jelentenek olyan eseteket, amikor féltucat állami, sőt a kínai kommunista párthoz kötődő intézményeknél folyt kriptovaluta-bányászat. Az egykor virágzó üzlet utolsó maradványai valóban állami hivatalok környékén működnek. Az ország távközlési felügyelete szerint kriptobányászathoz köthető IP-címek 21 százaléka állami intézményekhez tartozik.
(CNBC)