December 21-én veszi kezdetét a csillagászati tél, azaz a mai az év legrövidebb napja. A Nap 7:27–kor kelt fel, és 15:55–kor már lenyugszik, így alig nyolc és fél órán keresztül lesz fényes nappal.
A mai naptól kezdődően a világos periódus lassan, de fokozatosan növekedni fog a tavaszi nap-éj egyenlőségig, március 20-ig, amikortól kezdődően június 20-ig több fényes óránk lesz, mint sötét. Az eseményről emlékszik meg a Google is a logója helyén található sün doodle téliesített változatával. (Ezzel köszöntötte az őszt is a keresőóriás.)
A téli napforduló idején, vagyis ma hajlik a legnagyobb szögben a Föld forgástengelye a Nap sugaraihoz viszonyítva. A bolygónk Naphoz viszonyított helyzetéből származik a nappalok és éjszakák dinamikája, illetve az évszakok ciklikus változása is. A téli napforduló napján az északi félteke van távolabb a Naptól, a napforduló pillanatában pedig a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Ennek időpontja december 21-én délután 17 óra.
Az Északi-sarkon a Nap ilyenkor nem kel fel, a délin egész nap állandó magasságon kering. A sarkkörökön is hasonló a helyzet, északon ez az egyetlen nap, amikor nem látják a csillagunkat, a déli sarkkörön viszont több mint 27 órán keresztül van fent az égen.
(Borítókép: Naplemente után a budai hegyek fölött. Fotó: Róka László / MTI)