Tudható, hogy melyik citokinvihar végzetes.
A Yorki Egyetem orvosi karának kutatói kórházi ellátásra szoruló Covid-betegek vérmintáit elemezve olyan tényezőket fedeztek fel, amelyek előrejelzik, hogy ki szorul majd intenzív ellátásra. Az eredmény segíthet abban, hogy a hatékonyabb triázs tehermentesítse a kórházakat a hullámok idején.
A tanulmányunk olyan faktorokat azonosított, amelyek kiemelkedő összefüggést mutatnak a kórházba kerülő covidos páciensek betegségének súlyos és halálos kimenetelével. Ezek az adatok alátámasztják azt a megfigyelést is, hogy ez egy olyan betegség, amelynek különböző szakaszai vannak, amelyekhez különböző kezelések illeszkednek. Fontos, hogy az eredmények olyan, bármely kórházban elvégezhető vérvizsgálat alapját képezhetik, ami rutinművelet a Covid-páciensek kezelésében
– mutatott rá dr. Dimitris Lagos, a vezető szerző.
Az iScience folyóiratban publikált kutatásban 160, kórházi kezelésre szoruló koronavírusos beteg vérmintáit vizsgálták az első és második hullámból. Egyebek között a vér citokin- és kemokinszintjét mérték, továbbá az úgynevezett mikroRNS-ek mennyiségét. Előbbiekből az immunreakció hevességére, utóbbiból a szövetek állapotára tudtak következtetni. Sikerült beazonosítani a citokinek, kemokinek és mikroRNS-ek egy csoportját, amelyek jelenléte összefüggést mutatott a Covid halálos kimenetelével.
A kutatás résztvevője, dr. Nathalie Signoret rámutatott, hogy már a járvány elején ismertté vált az úgynevezett citokinvihar-jelenség, ez azonban az enyhébb megbetegedéseknél is megjelent. A vizsgálatok finomították a tudást azzal kapcsolatban, hogy mely citokinviharok tartoznak az életveszélyesek közé.
Ez egyben azt is jelenti, hogy pontosabban meghatározható, kik azok a veszélyeztetett betegek, akik az újabb hatékony kezelésekből részesülhetnek.
A kutatást a húsz intézményt tömörítő brit koronavírus-immunológiai konzorcium (UK-CIC) vezetésével végezték, 6,5 millió fontos állami támogatással.
(Borítókép: David Silverman / Getty Images)