Csillagászok először figyeltek meg mágneses mezőt egy Naprendszeren kívüli bolygó körül. Egy bolygó esetében, ahogy a Földnél is, a mágneses mező eltereli a csillagból érkező töltött részecskéket, ami segíti a légkör napszéllel szembeni megtartását, nagyban csökkentve a felszíni sugárzást és növeli az élet lehetőségét.

A Nature Astronomyben közölt felfedezéshez a Hubble űrteleszkóp méréseit használták. Az exobolygó körül hosszú csóvában leváló szénionokat tudtak megfigyelni - ebből következtettek aktív mágneses mező jelenlétére.

Ez az első alkalom, hogy egy exobolygó mágneses mezejének a jeleit észleljük a Naprendszeren kívül. Egy erős mágneses mező, mint a Földé képes megvédeni a légkört az napszél energikus részecskéinek közvetlen bombázásától. Ezek a folyamatok nagyban befolyásolják az élet kialakulását egy bolygón, mert a mágneses mező óvja az élőlényeket ezektől a részecskéktől

– magyarázta Gilda Ballester az Arizonai Egyetem professzora, az egyik szerző.

A kutatás első szerzője a párizsi asztrofizikai intézet munkatársa Lotfi Ben-Jaffel három dimenziós számítógépes szimulációkon modellezte a bolygó atmoszférájának, mágneses mezejének és beérkező napszélnek  a kölcsönhatását.

A Hubble által vizsgált bolygó a HAT-P-11b, egy 123 fényére található Neptunusz méretű bolygó, ami a megfigyelés során hatszor haladt el csillaga előtt. A méréseket a fény ultraviola tartományában végezték.

Az exobolygókról általában csak alapvető információink vannak, légköri tulajdonságaikra csak következtethetünk. A mágneses mező jelenléte ugyanakkor egy közvetlen hatású jellemző, ami jelentős lépés az ilyen idegen világok megértése felé.

A szóban forgó HAT-P11b a mágneses pajzs ellenére sajnos egyáltalán nem lakható mivel a csillagához nagyon közel – a Föld-Nap távolság huszadára – keringő gázbolygó, amelynek a légkörében alig található hidrogénnél és héliumnál nehezebb elem. A kutatók szerint ezért a bolygó inkább a Jupiter tömegének nyolcadát kitevő mini Jupiter mintsem egy mini-Neptunusz.

(Phys.org)