Az Európai Unióban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztés területén dolgozók száma 2010 óta. Tavaly 42 ezren dolgoztak az ágazatban, ami kétszeres növekedést jelent az egy évtizeddel korábbihoz képest – derült ki az Eurostat legújabb kutatásából.

Magyarországon kívül azonban jelentős volt a növekedés ebben az időszakban Görögországban, Lengyelországban, Hollandiában, Máltán és Cipruson is. A kutatók száma csupán egyetlen tagállamban, Romániában csökkent. Ott 7 százalékkal kevesebben dolgoztak tudományos területen, mint egy évtizeddel korábban – írja a Világgazdaság.

Mint kiderült, a magyarországi adat annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy az elmúlt években jelentősen bővült a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya, 2010-ben még a GDP 1,13 százalékát tették ki, tavaly már az 1,6 százalékát, ami 1990 óta a legmagasabb érték. Ezzel az eredménnyel Magyarország Lengyelország vagy Szlovákia mellett olyan országokat is megelőz, mint Spanyolország és Olaszország.

A kutatási és fejlesztési ráfordítások ilyen mértékű növekedése elsősorban a vállalatoknak, azon belül a feldolgozóiparban megjelent külföldi tulajdonú kutatási-fejlesztési központoknak köszönhető. A vállalatok ráfordításai tavaly 589 milliárd forintot tettek ki a 2010-es 185 milliárd után, a növekedés közel háromszoros volt. A cikkben kiemelik, hogy ennek következtében egy évtized alatt a korábbi másfélszeresére nőtt a vállalati kutatóhelyek száma, amivel sem az egyetemek, sem az állami kutatóintézetek nem tudtak lépést tartani.

Hiába azonban a harmincéves rekord, nem teljesült az a kormányzati vállalás, amely szerint 2020-ra a bruttó hazai termék 2 százalékára emelte volna a kutatás-fejlesztési ráfordításokat. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezt az arányt a legtöbb uniós országnak nem sikerült eddig elérni. Ekkora ráfordítással egyelőre Svédország, Ausztria vagy Belgium büszkélkedhet.