A klímaváltozás miatt a lappföldi rénszarvascsordák egyre gyakrabban vonulnak délre, hogy hozzáférhető élelmet találjanak. 

Jouko Kumpula, a finn Természeti Erőforrások Intézetének tudósa elmondta, hogy a  globális és az Északi-sarkvidéket különösképpen sújtó felmelegedés paradox következményeként egyre gyakrabban fordul elő, hogy megolvad a leesett hó vagy eső esik rá, amely az idő lehűlésével jéggé fagy.   A rénszarvasok a hó alatt könnyen megtalálják az élelmet, köztük a zuzmót, ám a jeges felszínen már nem tudnak áthatolni, ezért egyre gyakrabban hosszú utakat tesznek meg délre, ahol még laza havat találnak.

A tenyésztők szerint a hó alatti növényzetet elérhetetlenné tévő jégréteg miatt a rénszarvasok akár 100 kilométert is megtesznek, hogy élelmet találjanak. Emiatt a rénszarvas-pásztorkodásból élő őslakos lappok, más néven számik is nehezen találják meg vándorló csordáikat.

Tomas Seva svéd rénszarvaspásztor elmondta, hogy tőle és egy szomszédos faluból az elmúlt napokban mintegy 8 ezer állat hagyta el szokásos tartózkodási helyét, és vándorolt délebbre. A pásztorok gépkocsi helyett kénytelenek helikopterekkel felkutatni messzire elkóborolt csordáikat, ami merőben szokatlan és persze költséges is.

A tudósok szerint az Arktisz legalább kétszer olyan gyorsan melegszik a klímaváltozás miatt, mint a világ többi része. A szakértők szerint korábban 30 évente egyszer fordult elő az ideihez hasonló tél, ám az utóbbi időben egyre gyakoribb – írja az MTI.

(Borítókép: Wolfgang Kaehler / LightRocket / Getty Images)