Index Vakbarát Hírportál

Sikeresen kinyílt a James Webb űrteleszkóp hővédő pajzsa

2022. január 5., szerda 15:44

Másfél napig tartott az a fontos és rendkívül bonyolult művelet, melynek során a karácsonykor elindított James Webb űrteleszkóp teniszpálya nagyságú hővédő pajzsának minden rétege, összesen öt réteg szétnyílt. A sikeres manőverről a NASA a weboldalán tájékoztatott.

A hővédő pajzs egy vitorlaforma árnyékoló ernyő, a kibontás hétfőn indult. Az űrteleszkóp lényegében úgy használja hővédő pajzsát, ahogy az ember a vízparti napernyőt: segítségével védi magát a hőségtől és a fénytől. A James Webb esetén a napsugarak és az általuk generált hő a teleszkóp érzékeny műszereit, így működését veszélyeztetik, a hajszálfinomságú kaptonból készült pajzs ezektől véd.

Ahogy arról már korábban írtunk, a JWST-t azért kellett az űrben kinyitni, mivel a NASA második igazgatójáról elnevezett teleszkóp nem fért volna el az Ariane5 hordozórakétán. A 21 × 14 méteres hővédő pajzson kívül a 6,5 méter átmérőjű főtükör is be lett hajtogatva, utóbbi szétnyitását a hétvégére tervezik az űrobszervatóriumot fejlesztő és üzemeltető ügynökségek tudósai. A műszereket nulla Celsius-fok alatt tartó hővédő pajzs szétnyitását a misszió legkényesebb, a "legtöbb álmatlan éjszakát okozó" műveletének nevezték a NASA illetékesei a felbocsátás előtt.

A 10 milliárd dolláros teleszkóp egy rendkívül összetett műszaki berendezés, amelyet az Egyesült Államokban építettek a NASA irányításával és amely az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Ezekkel az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi, 13 milliárd évvel ezelőtti – néhány százmillió évvel az ősrobbanás utáni – korszakát fogja feltárni, lényegében visszanéz a múltba. A NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat.

A James Webb obszervatórium a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait, és öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Az indítás után az űrügynökség azt közölte, kellő mennyiségű energiája van a JWST-nek ahhoz, hogy a tervezettnél évekkel tovább maradjon működőképes.

A Hubble-nél százszor nagyobb teljesítményű teleszkóp műszereivel magyar csillagászok is végezhetnek majd méréseket.

Az űrtávcső értékes kutatási idejére a világ csillagászai pályázatok útján szerezhetnek jogosultságot, az Európai Űrügynökség tagországaiban – így Magyarországon – dolgozó kutatók a rendelkezésre álló összes távcsőidőt kaphatják meg az ESA-nak a projekthez adott hozzájárulásáért cserébe.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársai, Ábrahám Péterrel az élükön az EX Lupi nevű fiatal csillag kitöréseinek a csillag körüli korongra kifejtett hatását fogják vizsgálni, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóva robbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal, írta meg az MTI.

A James Webb jelenleg valamivel több mint félúton van 1,6 millió kilométerre lévő célja felé.

Rovatok