Azok az emberek, akik rajongva figyelik a gazdagok és a hírességek életét, rendszerint alacsonyabb pontszámú eredményt érnek el a kognitív teszteken – derült ki egy magyar kutatók által végzett vizsgálatból.
A vizsgálat eredményét a BMC Psychology nevű folyóiratban jelentették meg. A kutatást Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője, valamint Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa végezték azzal az amerikai pszichológussal, a Lynn E. McCutcheonnal együtt, aki elsőként definiálta a kóros celebmánia szindrómáját (celebrity worship syndrome).
A 2020-ban végzett vizsgálatba 1763 magyar felnőttet vontak be. A részvevőknek egy online felmérés részeként két intelligencia- és egy önértékelési tesztet kellett kitölteniük, miközben a Celebrity Attitude Scale nevű tesztet is kitöltötték, ami gyakorlatilag a celebek iránti rajongás szintjét méri fel.
Zsila Ágnes a Qubitnak nyilatkozva elmondta: ez utóbbi szerint kategóriákba osztották a válaszadókat. Az „extrém rajongók” közé például rendszerint azokat sorolták, akik igennel válaszoltak a tesztben azokra az állításokra, hogy „ha olyan szerencsés lennék, hogy találkozhatnék a kedvenc hírességemmel, és megkérne, hogy szívességként tegyek meg valami illegális dolgot, valószínűleg megtenném" vagy „ha lenne több százezer forintom, akkor azt biztosan a kedvencem valamilyen emléktárgyára, használati eszközére költeném”.
Mindeközben a résztvevők képességeit több formában is felmérték. Megnézték azt is, hogy az illetők mi mindent sajátítottak el korábban (rögzült intelligencia) és azt is, hogy az új információkat milyen mértékben tudják hasznosítani (fluid intelligencia). Az eredmények szerint
A hírességek iránti megszállottság mindkét esetben az elért pontszámok csökkenésével járt együtt.
E tendencia még amellett is fennállt, ha figyelembe vettek más tényezőket (az iskolázottságot, jövedelmet vagy a lakhely szerinti demográfiai jellemzőket) is.
Zsila Ágnes ugyanakkor leszögezte: a felmérés alapján az még nem egyértelmű, hogy a hírességek iránti rajongás pontosan milyen összefüggésben áll a kognitív képességekkel. Az egyik lehetséges magyarázatként azt feltételezik, hogy a felfokozott celebmánia – és az azzal együtt járó egyoldalú érzelmi kötődés – jelentős mértékű figyelmet, összpontosítást von el a celebrajongóktól és emiatt teljesíthetnek rosszabbul. Egy másik lehetséges magyarázat az, hogy a magasabb intelligenciájú emberek kisebb valószínűséggel válnak rajongóvá, mivel ők képesek felismerni és megkülönböztetni a híresség valódi személyiségét a celebséget éltető marketingstratégiától.
A kutató szerint tehát továbbra sem egyértelmű, hogy a hírességek iránti rajongás az oka avagy a következménye-e a gyengébb képességeknek. További kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy a kóros celebmánia az alacsonyabb intelligenciahányados kiváltója, vagy annak eredménye – tette hozzá Zsila Ágnes.
(via qubit.hu)
(Borítókép: Taylor Swift rajongóival 2019. augusztus 26-án. Fotó: Kevin Mazur / WireImage / Getty Images Hungary)