Kanadai kutatók megfejthetik, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és folyamatosan csökken aszámuk, akármilyen hosszú is az utazás – írta a BBC hírportálja.
Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, a pontos okai azonban tisztázatlanok.
Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez.
Az űrbe érkezéskor az asztronautáknak több vörösvérsejtjük pusztult el, mint normálisan, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt
– mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője. A súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, azonban visszatérve az űrhajósoknak csökkent a csonttömegük és az izomerejük.
Az űrben másodpercenként hárommillió vörösvérsejt pusztul el, a Földön ezzel szemben csak kétmillió.
Szerencsére a szervezet kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták odafönt. Azt azonban nem tudják a kutatók, mennyi ideig képes az emberi szervezet az állandó önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok.
A gravitációba való visszatérés után sem volt gyors a gyógyulásuk, még egy évvel később is nagyobb arányban pusztultak a vörösvérsejtjeik. Ennek ellenére normálisan tudtak élni. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma – mondták.
Trudel szerint az űrutazás miatti vérszegénység hasonlít ahhoz, amin a – többek között a koronavírus okozta Covid–19 miatt – hónapokat intenzív ellátásban töltő páciensek élnek át. A vérszegénység a későbbi testmozgást és a gyógyulást is akadályozza.
Az ottawai kutatók Nature Medicine-ben megjelent eredményeiből az is következhet, hogy a távoli bolygókra utazó emberek étrendjébe több vasat, szükség szerint több kalóriát kell beépíteni. A vérszegénység okozta betegségek szűrése is fontos lehet, mielőtt az asztronauták elindulnának az űrbe, a Holdra, a Marsra és az annál is távolabbi égitestekre.
(via MTI)
(Borítókép: Edward H. White asztronauta 1965. június 3-án. Fotó: Jim McDivitt / NASA / Roger Ressmeyer / Corbis / VCG / Getty Images)