Egy akkora kisbolygó száguld el kedden a Föld közelében, hogy komoly veszélyt jelentene, ha ütközőpályán lenne. Szerencsénkre nincs azon, így nem kell tőle tartanunk. A szakértők azt várják, hogy 1,93 millió kilométeres távolságban közelíti meg a Földet az aszteroida.
A (7482) 1994 PCI nevű égitestet 1994. augusztus 9-én Robert H. McNaught fedezte fel az ausztrál Siding Spring Obszervatóriumban, s mivel az égitest nem mutatott üstökösaktivitásra utaló jeleket, így a kisbolygók közé sorolták. Később kiderült, hogy már 1974-ben készült felvételeken is szerepel az égitest. Felfedezését követően újra 1997-ben sikerült megfigyelni a kaliforniai goldstone-i rádióteleszkóp radarjával. Ezek a megfigyelések segítettek meghatározni az űrszikla pályáját a lehető legpontosabb mértékben.
A NASA bolygókutató központjának (JPL) pályaadatai szerint az 1994 PC1 kisbolygó ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, azt 572,19 nap alatt kerüli meg. Pályasíkja 33,4 fokos szöget zár be a Föld pályájának síkjával. Ezek alapján a (7482) 1994 PC1 egy Apollo típusú Föld-közeli kisbolygó.
A JPL adatai alapján a kisbolygó az utóbbi száz évben 1933. január 17-én közelítette meg legjobban bolygónkat, akkor mintegy 810 ezer kilométerre járt tőlünk. Most 2022. január 18-án 22 óra 51 perckor lesz ismét Föld-közelségben, 1,93 millió kilométerre. A két égitest egymástól igen nagy távolságban, mintegy ötszörös Föld–Hold-távolságra lesz egymástól, így szóba sem kerülhet az összeütközés lehetősége – elemzi részletesen a csillagaszat.hu cikke az égitestet.
A NASA a Föld-közeli kisbolygó átmérőjét 1,052 kilométerre becsülte, a földi megfigyelésekből pedig 1,3 kilométer átmérőjűnek becsülték. Ezek alapján
az 1994 PC1 a közepes méretű Föld-közeli kisbolygók közé tartozik, mérete a legmagasabb felhőkarcolóknál is nagyobb.
Azért mondják rá, hogy űrszikla, mivel a színképe alapján egy S típusú kőzet alapú kisbolygóról van szó.
A kisbolygó legnagyobb fényessége kedden este mintegy 10 magnitúdó lesz, vagyis kisebb amatőrcsillagászati távcsövekkel, illetve nagyobb binokulárokkal is megfigyelhető – számolt be az MTI. A látóhatár közelében a földi légköri fényelnyelés megnehezíti a halvány kis égitest megfigyelését.
A NASA a bolygónkra potenciális veszélyt jelentő kisbolygónak (PHA) sorolja azokat az égitesteket, amelyek legalább 140 méter átmérőjűek, és pályájuk 7,5 millió kilométernél közelebb húzódik a Földéhez. Jelenleg összesen 2223 potenciálisan veszélyes aszteroidát tartanak számon, ami a becslések szerint az összes Föld-közeli kisbolygónak mintegy 8 százaléka. Az 1 kilométernél nagyobb PHA-k száma 160. Az Apollo típusú aszteroidák teszik ki a PHA-k legnépesebb csoportját.
Ma nem ismernek olyan konkrét kis égitestet, amely valamikor ütközne bolygónkkal, de a PHA-kat folyamatosan azonosítják, és mozgásukat nyomon követik.