Amint megfertőződünk valamilyen betegséggel, a szervezet automatikusan elkezd antitesteket termelni, hogy minél előbb legyőzze a betegséget. Nincs ez másképpen a koronavírus esetében sem, így amint bejut a szervezetbe a vírus, antitestekkel védekezünk a fertőzés ellen. Ezzel addig nincs is gond, amíg csak a kórokozót támadják a szervezet által termelt antitestek, azonban előfordulhat az is, hogy olyan, úgynevezett autoantitesteket termel a szervezet, ami a szerveket támadja.
Budai Mariann szakgyógyszerész szerint ez a koronavírus esetében is kialakulhat, ami gyulladásokat idéz elő különféle szervekben. Ezt a súlyos következménnyel járó helyzetet egy évvel ezelőtt fedezték fel. Eddig úgy gondolták, hogy ezek az autoantitestek leginkább azoknál fordulnak elő, akiknél súlyos lefolyásúvá vált a megbetegedés, azonban nemrég bizonyították, hogy a jelenség az enyhe lefolyású Covid–19-fertőzések esetében is előfordulhat – írja az EgészségKalauz.
A Fert–Bober Laboratórium ezt úgy magyarázta, hogy a vírus arra készteti a B-sejteket, amelyek a normál gazdaszervezetünk immunvédelmének részét képezik, hogy felismerjék az idegen vírusrészecskék összetevőit. De ha ezek a részecskék úgy néznek ki, ahogyan bizonyos szervrendszereinkben saját szöveteink részei természetesen kinéznek, akkor előfordulhat, hogy a B-sejtjeink által termelt antitesteket félreismerik, és tévesen irányítják bizonyos szöveteink felé.
Az Egyesült Államokban a Cedars–Sinai munkatársai 177 olyan ember vérmintáit tanulmányozták, akik nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást, de átestek a betegségen. A vizsgálat megállapította, hogy a világjárvány előtti helyzethez képest valamennyiük vérében emelkedett az autoantitestek száma. Mindez segít megmagyarázni, hogy a Covid–19 mitől „egyedülálló betegség”. Ritka azonban, hogy egy átvészelt fertőzés után olyan autoantitestek keletkezzenek a szervezetben, amelyek elméletileg a szervezet bármely részét megtámadhatják.
Az autoantitestek a szakértők szerint akár a betegség után hat hónappal is kialakulhatnak, így ezek lehetnek felelősek a poszt-Covid-panaszokért is. A szervezetben jelen lévő autoantitestek ugyanis krónikus gyulladásokra, szervi és szöveti sérülésekre utalnak, így például az ízületekben, bőrben vagy az idegrendszerben bekövetkező károsodásokra.
Normál körülmények között nem várnánk, hogy gyógyult betegeknél ilyen magas autoantitest-szintek mutatkozzanak, ráadásul a teljes klinikai felépülés után akár hat hónappal is
– idézi Susan Cheng, a Los Angeles-i Cedars–Sinai Smidt szívkórház kutatóját a WebBeteg. A szakember elmondta azt is, hogy egyelőre nem tudják, hogy hat hónap után meddig marad magasabb az autoantitestek szintje. Hozzátette: arra sincs még válasz, hogy ez esetleg egyéb jelentős klinikai tünetek előidézéséért felelhet-e.
A Fert–Bober Laboratórium a Healiónak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy egyelőre nem tudják, melyik már létező vagy potenciálisan teljesen új terápiák lehetnek hasznosak az autoantitestek ellen.
A szakértők szerint ezek az autoantitestek olyanok, mint amilyenek az autoimmun betegségeknél kialakulnak. Megfigyelések bizonyítják azonban, hogy az autoimmun betegségekkel ellentétben ezek az autoantitestek inkább a férfiaknál fordulnak elő, nem pedig a nőknél.
A tudósok azt is tervezik, hogy megfigyelik, milyen gyakori ez a jelenség az oltott, koronavíruson átesett betegeknél. A Fert–Bober Laboratórium szerint azonban észszerű feltételezés, hogy a vakcinák által előidézett antitestválasz ideális esetben csak a vírust célozza meg, és nem a gazdafehérjéket.
(Borítókép: Oltáshoz készítik elő a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot 2022. január 21-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)